111839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fékpofák távolságainak önműködő utánaállítására vasúti kocsiknál vagy más járműveknél

— 3 — ábra értelmében a merev (62) rúd is összekötheti. A 10. ábrán szemléltetett hajtóműnél a (64) fékemelőt a vonószerv (14) szemével 5 csuklósan összekötő (67) csapnak felül a (68) csapja és a (69) görgője van, mely a fékemelő (73) csapján csuklósan megerősített (66) hajtórúd (70) hasítékába nyúlik, amikor is a (70) hasíték egy a rúd tenge-10 lyéhez lejtő és egy vele párhuzamos egyenesből összetett tört vonal szerint halad. A (66) rúd második (72) hasítéka a szabályozó berendezés (18) hüvelye (23) csapján elrendezett (71) görgőt veszi körül. A 15 A (72) hasíték is törtvonalalakú, mely tört vonal rézsútos része a (70) hasíték rézsútos részével párhuzamos és ugyanakkora, mint ez, második része azonban rövid és a (66) rúd tengelyére derékszögben halad, 20 hogy a (71) görgő benne mozoghasson, amikor a szabályozó tengely a fékezés közben a (66) hajtórúd tengelyéhez képest helyzetét változtatja. A (66) hajtórúd úgy működik, hogy a fé-25 fcező folyamat bizonyos részén azáltal, hogy a (70) hasíték rézsútos része a (69) görgőn vezetődik, rézsútosan oldalt tolódik, amikor is a (72) hasíték párhuzamosan rézsútos részének a (71) görgőn való 80 eltolódása a folyamatnak ebben a részében a szabályozót vezérlő (18) hüvelyt tengelyirányban nem tolja el. A (18) vezérlő hüvely csupán akkor kezd eltolódni, amikor a (69) görgő a (70) hasíték tengelyirányú 35 részébe és ezzel egyidejűleg a (71) görgő a (72) hasítéknak a rúdra derékszögben álló részébe lépett. A (18) vezérlő hüvely eltolódása a (63) és (64) fékemelők végeinek közeledésének mértékében halad előre. 40 A fék oldásánál a (66) hajtórúd először a (18) vezérlő hüvelyt addig tolja el, míg a (69) görgő a (70) hasíték részútos részéhez nem ér, mire a (66) rúd oldalt rézsútosan a kiindulási helyzetbe tolódik el. 45 Emellett azonban a (18) hüvely nyugalmi helyzetében marad s így a (63) és (64) fékemelőknek a fék oldott helyzetébe való visszatérése nagyon meg van könnyítve. Ha a fékemelők nem is mozognának egé-50 szen a fékoldó helyzetig vissza, a (18) vezérlőhüvely tengelyirányú eltolódása a leírt hajtóműnél mindamellett mindig ugyanabban a pillanatban következik be, mert a fékemelőknek vég-visszamozgása, 55 mely mozgás alatt a (69) görgő a (70) hasíték rézsútos részén van, a szabályozó folyamatot nem befolyásolja, A hajtómű leírt elrendezését nem korlátozzuk a 10. és 11. ábrákkal kapcsolatban leírt példakénti foganatosítási alakra, ha- 60 nem az a hajtómű minden olyan megoldására is vonatkozik, mely a leírt alapelv alapján lehetővé teszi, hogy a (18) vezérlőhüvely eltoldási útszakaszát a mozgó fékrudazatáttétel viszonylagos eltolódási út- 65 jához képest tetszőlegesen megrövidítsük. A (70) és (72) hasítékok alakjának kellő megválasztásával ugyanis elérhetjük, hogy a vezérlő hüvely eltolódása, előre meghatározott pontokon megszakad, ha- 70 sonlóképen a hasíték rézsútos részeinek megfelelő alakításával a helyett, hogy a szabályozó vezérlő hüvelyét teljesen megállítanánk, a fékemelő viszonylagos eltolódásának arányában, a vezérlő hüvely el- 75 tolódását tetszőlegesen megrövidíthetjük, sőt ezzel egyidejűleg a vezérlő hüvelyt ellenkező irányban is eltolhatjuk. Abból a célból, hogy a szabályozás a szabályozó tengelynek és a hajtórúd tengelyének köl- 80 csönös helyzeteitől teljesen független legyen, pl. a (18) hüvely (23) csapját a (67) csap (68) csapja fölé helyezhetjük vagy pedig e befolyás tetszőleges csökkentése céljából a két (23) és (68) csap távolságát 85 tetszőlegesen csökkenthetjük. Ezenkívül pl. a (72) hasítékot a (18) vezérlő hüvelylyel szilárdan összekötött szervben és a (23) csapot a (66) hajtórúdon is lehet elrendezni, anélkül, hogy ezzel a találmány lé- 90 nyege változnék. Az (59) rúd (7. ábra), valamint az (50, 60, 61, 62, 66) rudak (6., 8. 9. és 10. ábrák) két részből vannak hogy azokat tetszőlegesen meghosszabbíthassuk vagy megrövidíthes- 95 sük. Így a berendezés a fékpofa és kerék kívánt rendes távolságának megfelelően állítható be. Az (1) szemet a (14) fejrésszel összekötő vonószerv a következő főrészekből van 100 (1. ábra). Az (1) szem rúdjának a középső (2) hosszanti furata van és az a (3) csavaranyával szilárdan össze van kötve, melynek (4) kúpfelülete van és melynek nem önzáró csavarmenete az (5) csavarorsó 105 ugyanilyen csavarmenetével működik együtt. A csavarorsó csavarmeneteinek szelvényalakja megengedi, hogy a fék oldása közben olyan tengelyirányú erővel létesítsünk bizonyos forgató nyomatékot, 110 mely sokkal kisebb, mint a fékezés közben ugyané nyomaték előállítására szükséges ellenkező irányú tengelyirányú erő. Ebből a célból a csavarorsó csavarmenetének az egész fék vonóerőt a (45) nyíl irányában 115 átvivő (40) oldala a csavarorsó tengelyére merőleges radiális felülethez a Ö szög alatt hajlik, míg a szembenfekvő (41) oldal