111792. lajstromszámú szabadalom • Csat szalagok hatásos hosszúságának változtatására
Megjelent. 1935. évi március li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111792. SZÁM. — I/i. OSZTÁLY. Csatt szalagok hatásos hosszúságának változtatására. Dr. Steiner Leo gépszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 11-ike. A találmány olyan csatt szalagok, pl. nadrágtartók szalagjai és szalagszerű elemek, mint szíjak, hevederek, pántok, hatásos hosszúságának változtatására, amely 5 a szalagon beállított helyzetében akként rögzítődik, hogy két szorító eleme van, amelyek a szalagot maguk között becsíptetik. A csíptetőnek meglazulás ellen való biztosítására a szorító elemek egyikén a 10 szalag anyagába belekapaszkodó fogakat vagy többé-kevésbbé éles élt szoktak kiképezni. Hogy az ilyen csatt egy kézzel és egy kézmozdulattal meglazítható és a szalag hosszirányában eltolható legyen, 15 javasolták már mindkét szorító elemen egy-egy vagy közös fogódarabnak akként való alkalmazását, hogy azzal a szorító elemek mindegyike a csíptető meglazulásának megfelelő irányban eltolható 20 legyen. A meglazítás eme módjának hibája, hogy az egyik szorító elemnek a szalagba kapaszkodó részeit onnan ki kell szakítanunk, mielőtt a meglazulás bekövetkeznék, ami egyrészt meglehetős 25 erőkifejtést kívánt, másrészt a szalagnak gjors rongálódását okozza. E találmány lehetővé teszi, hogy egyetlen fogással a szorítót meglazítjuk és egyszersmind a meglazított csattot a szalag 30 hosszirányában akár az egyik, akár a másik értelemben elmozgassuk. A lazítást a szalag harántirányában mozgatható elemre kifejtett nyomással idézzük elő, amely elemnek befelé nyomása a 35 szorító elemek akként való szétválását eredményezi, hogy mindig a könnyebben mozgatható szorító elem válik el a szalagba kapaszkodó elemtől. A harántirányban befelé nyomott elem azután a 40 szalag hosszirányában való eltolásakor mindkét szorító elemet közvetlenül vagy közvetve magával viszi. Eltolás után a csatt önműködően ismét rögzítődik vagy rugó vagy pedig ama húzóerő hatása alatt, amelynek a szalag használatban 45 alá van vetve. A mellékelt rajz a találmány nadrágtartón való alkalmazásának kiviteli példáit tünteti fel. Az 1. és 2., 3. és 4., 5. és 6. ábrák páronkint 50 egy-egy kiviteli alakot oldalnézetben és hosszmetszetben mutatnak. A 7—10. ábrákon más kiviteli alak elíilnézetben, hosszmetszetben, keresztmetszetben és hátulról nézve látható. 55 Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kiviteli alakban a nadrágtartó egyik ágát alkotó (3) szalag ismert módon (1) ékhüvely és (2) éknyelv között hatol keresztül és közöttük úgy becsíptethető, hogy a (2) ék- 60 nyelvnek esetleg fogazott (4) éle a szalag anyagába hatol. A szalag végét az (5) kengyelen való átfűzés után visszavezetjük az (1) ékhüvelyhez és ennek (6) kengyelén rögzítjük. Az (5) kengyelre az 65 elülső nadrággombokra gombolandó (7) fűzők húzóhatást fejtenek ki. Az (1) ékhüvely lejtős elülső falának behajlított szélei között (8) tolóka a szalag harántirányában vezetődik. A (8)' 70 tolóka rézsútos (9) hasítékába a (2) éknyelv (10) csapja nyúlik be az (1) Eüvely elülső falának (11) áttörésén keresztül. Ha a csattot félkezünfc két ujja közé fogjuk és ez ujjainkkal az 1. ábrán látható 75 nyilak értelmében kifejtett nyomással a (8) tolóka kiálló oldalát befelé nyomjuk, akkor a (9) hasíték rézsútos kiképzése folytán az (1) ékhüvely és (2) éknyelv a rajzon feltüntetett meghúzott helyzetük- 80
