111792. lajstromszámú szabadalom • Csat szalagok hatásos hosszúságának változtatására

— 2 — bői széjjeltolódnak. Mivel a (2) éknyelv éles vagy fogazott (4) élével a (3) szalagba kapaszkodik, a könnyebben elmozgatható (1) ékhüvely tolódik le a (2) éknyelvről 5 felfelé. Az ekként meglazult csattot most már ugyanazokkal az ujjainkkal, amelyeknek nyomása a lazulást előidézi, akár felfelé, akár lefelé számottevő súrlódási ellenállás nélkül eltolhatjuk, hogy a sza-10 lag hatásos hosszúságát növeljük vagy Csökkentsük. Újonnan beállított helyzetében a csattot egyszerűen magára hagyhatjuk, mert az (5) kengyelnek az (1) hüvelyre állandóan közvetített húzóhatása 15 az (1, 2) ékszorító meghúzódását önműködően idézi elő. A 3. és 4. ábrán vázolt kiviteli alak, főként abban különbözik az 1. és 2. ábra- 1. bélitől, hogy a csatt mindkét oldalán van 20 egy-egy (8) tolóka egymás felé hajló rézsútos (9, 9) hasítékokkal, amelyek azonos értelemben működnek együtt. Ezenkívül ia (2) éknyelv középső, harmadik (12) csapjához (13) drótrugót akként erő-25 sítettünk, hogy a rugó végei az (1) ékhüvely behajlított alsó széleihez feszülnek, minek következtében a rugó az (5) kengyel közvetítette rugóhatástól függetlenül vagy evvel együttműködve a meg-30 lazított ékszorító újra való meghúzódását idézi elő. Az 5. és 6. ábra szerint az ékszorítónak 2. ujjnyomással való meglázítására alkalmas, a szalag harántirányában mozgat-35 ható elem, ill. elempár egyszerű (14, 14) lemezrugókból áll, amelyek egyik végükkel az (1) ékhüvelyhez, a másikkal a (2) 3. éknyelvhez erősítve, a csatt két keskeny oldalán ívalakban kiállnak. A (14, 14) 40 lemezrugók a rájuk kifejtett ujjnyomástól a (3) szalag hosszirányában megnyúlnak, ami közvetlenül az (1, 2) szorító elemek széjjelhúzódását és meglazulását idézi elő. Ha a (14, 14) rugóknak az (1, 2) 4. 45 szorító elempár meghúzott helyzetében gyenge előfeszültséget adunk, akkor a (14, 14) rugók, hasonlóan mint a 3. és 4. , t

ábrabeli kivitelben a (13) rugó, egyúttal a szorító újra való meghúzásában is 50 közreműködnek. A 7—10. ábrák feltüntette kiviteli alak a 3. és 4. ábrabelitől abban különbözik, hogy az U-alakban kiképezett (8, 8) tolókák hátulsó (15, 15) szárukkal az ékhüvely (16) hátrészében vezetődnek, míg 55 a rézsútos (9, 9) hasítékokkal ellátott elülső száruk egyszersmind az ékhüvely elülső falát alkotja. A két tolókát a hátulsó (15, 15) száraik közé beiktatott (17) nyomórugó széjjel, ill. kifelé nyomja. A 60 (17) rugó ia rézsútos (9, 9) hasítékok és a (10, 10) csapok közvetítésével az (1, 2) szorító elemekre is hat azok újra való úzódása értelmében. Szabadalmi igények: 65 Csatt szalagok és szalagszerű elemek, mint szíjak, hevederek, pántok, hatásos hosszúságának változtatására a szalagot maguk között becsíptető szorító elemekkel, melyre jellemző félkéz 70 két ujja között való nyomással a szalag haráintirányában elmozgatható elem, amelynek befelé nyomása a szorító elemek szétválását idézi elő s amely a szalag hosszirányában való, ugyan- 75 azokkal az ujjakkal lehetséges eltolásakor a meglazult szorító elemeket közvetve vagy közvetlenül magával viszi. Az 1. alatt védett csatt változata 80 melyre az jellemző, hogy két, a szalag hosszirányában mozgatható eleme van a csatt hossztengelyéhez szimmetrikus elrendezésben. Az 1. vagy 2. alatt védett csatt foga- 85 natosítási alakja, melyre az jellemző, hogy a szalag harántirányában elmozgatható eleme az egyik (1) szorító elemben vezetett (8) tolóka, rézsútos (9) hasítékkal, amelyben a másik (2) 90 szorító elem (10) csappal vezetődik. A 2. alatt védett csatt foganatosítási alakja, melyre az jellemző, hogy a szalag harántirányában mozgatható eleme két (14, 14) lemezrugó, amelyek egyik 95 végükkel az egyik (1), másik végükkel a másik (2) szorító elemhez erősítve, a csatt két oldalán ívalakban kiállnak. 1 rajzlap melléklettel. i í'uilas nyonula, Budapest.