111504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek közvetlen alakítására

— 11 — lásai megközelítőleg I-alakú (160) kalibert alkotnak. A szalagot természetszerűleg más keresztmetszetekkel is előállíthatjuk, ha a 5 hengerek munkafelületeit megfelelően változtatjuk. A 16. ábrán oly berendezés látható, amelynek segélyével a hengerek hosszuk mentén különböző helyeken különböző 10 mérvben hűthetők, ami bizonyos körülmények között és bizonyos hengerfajtáknál kívánatos, pl. avégből, hogy a hengereket túlságos elhúzódás, vagy megvetődés ellen védjük, vagy pedig, hogy a karimák ada-15 lékos hűtőhatását kiegyenlítsük, amenynyiben a hengereknek hűtését a karimák mellett csökkentjük, vagy teljesen elhagyjuk. Ez a berendezés a (162) hengerhez párhuzamosan futó (161) főcsőből áll, 20 amely a (164) kézicsappal, vagy pedig az előzőkben leírt önműködő vezérlésű szeleppel felszerelt . (163) vezetékből kap vizet. A hűtővizet több (165) vezetékág viszi a (162) hengerhez, mely vezetékágak 25 a (161) fővezeték mentén vannak elrendezve és (166) mellékcsapokkal ellátva, úgy hogy a hűtővíz mennyisége a különböző (165) vezetékágakban szabályozható. A kézi szabályozást ampermérős ön-30 működő berendezéssel helyettesíthetjük, amely a vonóerőt és a megmerevedési fokot jelzi és evégből (167) vonóerőjelzőt (20. ábra) iktathatunk a (7) motornak a (2) és (3) hengereket működtető (8) haj-35 tásába, vagy pedig a 17. ábra szerinti vonóerőjelzőt alkalmazzuk. Itt a (168) hengermotor (169) talpon van ágyazva, amely egyik (170) végén elforgathatóan van megerősítve, másik végével pedig 40 (172) élen nyugszik, amely a (174) emelőnek rövid (173) karján van. Az emelőnek forgáspontja (175)-nél van és hosszú (176) karja (177) kapcsolórúd révén a (180) pont körül forgatható (179) emelőnek rövid 45 (178) karjával van összekötve. A (179) emelőnek hosszú (181) karja a (183) fogazással ellátott, ide-oda menő (182) rúdra hat, amelynek fogazása a (185) tengelyen rögzített (184) fogaskerékbe kapaszkodik. 50 A (185) tengelyen a (188) tárcsa (187) számlapján mozgó (186) mutató van. A (169) talp i(171) szabad végének Iefelémozgásával szemben állandóan ellenhatás érvényesül, úgy mint a mérlegeknél, ab-55 ban a mérvben, amelyben a (171) szabad véget valamely túlsúly lenyomja. Míg ama tényezők összessége, amelyek a fém viszonylagos megmerevedési fokát, a hengermű üzemét és a szalag tulajdonságait meghatározzák, kézzel szabályoz- 60* ható és a hengermű üzeme a gyüjtőtér mélységének a vonóerőjelzőnek megfelelően való változtatásával szabályozható, a tényezők összességének szabályozása önműködően is végbemehet, mégpedig a 65 hengermű forgássebességén ok vezérlésével. A hengerművet pl. szeriesmezőjű (189) differenciális kompaundmotorral hajthatjuk, mint az a 18. ábrán vázlatosan van 70 feltüntetve. A (190) horgony oly mező befolyása alatt áll, amely a (191) mellékáramkörű tekercs és a (192) szeriestekercs egyesített hatásából adódik, mimellett a (192) tekercs menetei a (191) tekercs me- 75 neteivel ellenkező értelmű mezőt létesítenek. A (189) motor áramának növekedése, amely következménye a hengermű által megkívánt vonóerő növekedésének, mely viszont a megfordított szeriesmező- 80> ben fellépő növekedés okozta túlságos megmerevedési foknak megfelelő, az eredő mező önműködőlég csökken. A (189) motornak és a hengerműnek a sebessége növekszik, hogy a megmerevedési fok csök- 85-kentessék, míg a hengermű számára szükségelt vonóerőben a szilárdulási fok csökkenésének következményekóp beálló csökkenés folytán az áram a (189) motorban csökken, hogy a (192) szeriestekercs mező- 90-jét csökkentse és az eredő mezőt növelje, úgy hogy a (189) motor sebessége és a hengermű sebessége és ugyanúgy a megmerevedési fok is csökkennek. Természet- ; szerűleg a szeriesmező hatását is határol- 95-juk magában véve ismert módon, hogy annak a munkafeltételek közötti túlsúlyrajutását gátoljuk. Ilyfajta önműködő vezérlésű motornál csak kezdetben, az üzem megindításakor 100 kell a meghatározó tényezőket a fém természetének és a hengerek közötti nyílás szélességének megfelelően egyesíteni, mire a (189) motor, ha az helyesen van szerkesztve, az előbb említett tényezők 105. összejátékát önműködően tartja fenn. A hengermű üzemi sebességének megváltoztatása azonban gyakran nem kívánatos, ellenkezőleg, azt gyakran változatlanul kell fenntartani. Avégből, hogy va- no* lamely más a megmerevedési fokot meghatározó tényezőt szabályozhassunk, a 19. ábra szerinti önműködő szabályozószerkezetet alkalmazhatjuk. A hengermű (193) főmotorja kalitkás 115» háromfázisú indukciós motor, amelyet (194, 195, 196) vezetékek kapcsolnak össze a (197) motorindítóval. Ezt a (198, 199,