111430. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Meg-jelent líK-í/í. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111430. SZÁM. VII/LL. OSZTÁLY. Elektromos kisiitőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég- Eiiidhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi május hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi április hó 3-ika. Oly elektromos kisütőcsövekhez, melyek fémgőzt, különösen nehezen illó fémek, mint nátrium, kálium, rubidium, kadmium, magnézium, thallium. cink gő-5 zét tartalmazzák, javasoltak már a kisütőcsőnek kettősfalú burkolattal való körülvételét és a burkolat falai közötti térben vákuum létesítését. Az ilyen kettősfalú burkolat csökkenti a kisiitőcső 10 hőleadását, úgy hogy a cső üzem közben magasabb hőmérsékletet vesz fel és így a csőben levő fémgőz nagyobb nyomásra tesz szert, ami azokban az esetekben, amelyekben ezt a burkolatot alkalmaz-15 zák, a fénykisugárzásra használt kisütŐ-cső hatásfokára nagy befolyással van. A kisiitőcső és a kettősfalú burkolat között levő levegő a csőfal hőmérsékletének kiegyenlítődését idézi elő, úgy hogy a cső-20 falnak helyi erős túlhevülését megakadályozzuk, aminek a hatásfokra és az élettartamra szintén kedvező hatása van. Világos, hogy a vákuumnak a burkolat falai közti térben nem kell mindig nagy-25 fokú vákuumnak lennie. Ha e tér levegőt vagy csekély nyomású gázt tartalmaz, már hőszigetelő hatást kapunk. A találmány célja ily kisütőcsöveknek olyan javítása, hogy a hőleadás még job-30 ban csökken és hogy ezenkívül a csövek váltakozóáramú üzemre ós a használatos hálózati feszültségek, pl. 220 vagy 110 Volt segítségével való intenzív világítási célokra még alkalmasabbá lesznek. 35 A találmány értelmében a kisütőesövet, melynek hosszúra nyúlt alakja van és pozitív oszlopkisülést mutat, ily módon tetszőleges sok párhuzamos szárrá hajlítjuk, úgy hogy a hőkisugárzó felület kisebb, mint a cső nyújtott alakjánál. Ha 40 azt a módot tekintjük, ahogy a kisütőeső melegét a környezetnek leadja, azt tapasztaljuk, hogy ez legelőbb is vezetés és konvekció útján a kettősfalú burkolatra terjed át. Onnan a hő főleg sugárzás út- 45 ján a burkolat külső falára ós a környezetbe jut. Ha már most a kisütőesövet úgy hajlítjuk meg, hogy a burkolat hőkisugárzó belső fala kisebb, mint egy hosszúra nyúló csőé, akkor a cső' hő- 50 leadása erősen leszáll és az az energiamennyiség, melyet a csőnek fel kell vennie, hogy önmagát a szükségelt hőmérsékleten megtartsa, kisebbé válik. Ha pl. két egyenlő hosszúságú csövet képzelünk 55 el, melyeknek egyike nyújtott alakban van a burkolaton belül elrendezve, míg a másikat előbb négy párhuzamos darabra hajlítjuk és azután rendezzük el a burkolaton belül, akkor meg lehet érteni, 60 hogy miután a burkolat hossza a második esetben csak mintegy negyedrésznyi, a hőkisugárzó felületek a második esetben lényegesen kisebbek lehetnek, mint az elnyúlt cső alkalmazásánál. A cső haj 65 lításánál még egy további szempontra kell ügyelni. Ha t, i. a csövet úgy hajlítanék, hogy a különböző csőrészek egymástól nagy távolságban feküdjenek, akkor a burkolat átmérőjének igen erős 70 növelése folytán a hőkisugárzó felület a burkolat hosszának leszállítása dacára növekednék. A görbített eső különböző részeinek tehát egymáshoz elég közel kell fekiidniök. Ezenkívül a távolságnak a eső 75 és a burkolat között elegendő kicsinynek