111430. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső
' kell lenni, miután túlnagy távolság a burkolat átmérőjének és ezzel a hőleadó WJületnek erős megnövelését vonná maga ii 5 E feltételek, melyeket a kisütőesövek és a burkolatnak ki kell elégíteni, könynveii definiálhatók, ha a „töltési faktor" fogalmát vezetjük be. Képzeljük el a csö\ ön és burkolaton át vett, a csőtengelyre 10 merőleges keresztmetszetet. A kere^ztinetszetíelületben most már a burkolat belső fala ha'árolta felület, valamint különböző csőrészek összes felületei megbatarozhatók. A töltési faktoron a követ-15 kezűkben a csőkeresztmetszetek összes felülete és a burkolat belső fala határolta felület közti viszony értendő. A fent megadott feltételek, hogy a cső; szeknek egymáshoz elegendő közelség-20 ben kell fekiidniök és hogy a távolságnak a burkolat és a kisütőcső között elegendő kicsinynek kell lennie, azt jelentik, hogy a töltési faktornak elegendő nagynak kell lennie. Kísérletek és számítások iga-25 zolták, hogy a hők-adás lényeges csökkenésének elérése céljából ezen töltési faktornak — értéknél nagyobbnak kell n lennie, mimellett n ama részek számát adja meg, amelyekből a kisütőcső fel van 30 építve, illetve ahányszor a hosszúra nyújtott cső meg van görbítve, mimellett nem kell az összes száraknak egymással esszek a pcsolva lenniök. Fenti meggondolások akkor is helye-85 sek, ha a kisütőesövet körülvevő vákuumteret nem üreges kétfalú burkolat, hanem egyfalú burkolat határolja, mely a kisütőesövet körülveszi és melynél a kisütőcső és a burkolat közti térben vá-40 kuum van. A hő-leadás a kisiitőcsőtől a környezetbe, itt lényegében a kisütőcső falától a burkolatra való hősugárzás révén történik. Nyújtott csőnél az egész csőfal sugároz ki hőt, míg a meggörbített 4-5 csőnél a sugárzó felület gyakorlati értelemben a legkisebb imaginer felületiiel vehető egyenlőnek, mely a görbített csövet körülveszi. E felület tehát a fent leírt kettősfalú burkolat belső falával 50 egyenlőnek vehető. A töltési faktor meghatározásánál tehát burkoló felületet kell számításba venni. Gyakorlati éá egyszerű foganatosítási alakot kapunk, ha a kisütőesövet három 55 vagy több párhuzamos részből állónak választjuk. A burkolat ez esetben köralakú keresztmetszetet kaphat. Ha a kisütőcső két részből van felípítve, akkor elegendő nagy töltési faktor elérésére, ha a burkolat keresztmetszetének lelapított 60 alakot, pl. ellipszisalakot kölcsönözünk. A töltési iakior növelésére célszerű lehet, ha a cső keresztmetszetének a körtől eltérő alakot adunk, hogy ily módon a kisütőeső különböző részeit csekélyebb köz- 65 zel lehessen egymás mellett elrendezni. Egyes esetekben a kisütőcső' hajlítása a gyujtófeszültséget némileg fokozza. E hátrány szükség esetében úgy szüntethető meg, hogy a csövet, célszerűen a 70 görbített részeket, egy vagy több segédelektródával látjuk el. E segéde1 ektródák adott esetben a csőfal külső oldalán rendezhetők el. Az is lehetséges, hogy a csövet két vagy több részre bontjuk szét. 75 így pl. négy párhuzamos részből álló cső két egyes, U-alakú esőből alítható össze, mimellett fennál a lehetőség, hogy a cső részeit különféle töltésekkel lássuk el és ily módon a kisugárzott fény külön- 80 féle színű fénysugarak keverékéből álljon. A találmány különösen fontos elv kisütőcső veknél, m el y eket váltaiko-zóáram tart üzemben, mert e csöveknél minden 85 egyes váltak azóáramperiódusiban egyszer vagy kétszer a kisülés gyújtása áll be. Azt taJáltu/k, hogy minden gyújtásnál a fénykisugárzással kapcsolatos kisülés a katódánál kezdődik és azután a csövön át 90 az anódáhez terjed tovább. Ha a cső úgy va-n építve, hogy az áram a csövön minden egyes váltakozóáramfélperiódusbau áitelyhat, akkor a kisülés minden periódusban kétszer van rövid ideig me.gsza- 95 kílva és fény nem sugárzik ki. Fontos, hogy azt az időtartamot, mely alatt a cső nem sugároz ki fényt, lehetőleg rövidre tegyük, hogy a kibocsátott fény kevésbbé villogjon. E célból fontos, hogy minden 100 egyes gyújtásnál a kisülés továbbterjedése a kait ódától az anedáig lehetőleg nagy sebességgel menjen végbe. A kisülés továbbhaladásánál a rezonanciasugarak, melyek abból a esőrészből bocsáttat- 105 nak ki, amelyben a kisülés már végbemegy, a molekulákat- a eső egyéb részében gerjeszthetik- Képzeljünk pl. egy egyenes-vonalú, vízszintesen elrendezett csövet, amelyben a kisülés balról jobbra no halad és már a eső felét elérte. A baloldali részből kibocsátott sugarak elősegítik a jobboldali félrészben a molekuláik gerjesztését. Belátható azonban, hogy egy ily egyieaiesvonalú csőnél a sugaraknak. 115 melyek ama csőrésabem létesülnek, amelyben a kisülés már végbemegy, caaik egy
