111352. lajstromszámú szabadalom • Olajgázfejlesztő készülék

— 208 — A (3) hengerben a (7) faltól kúpos (15) fal indul ki, amely hengeres (16) toldatban végződik. Ez utóbbi mindkét végét ritka (16'), illetve (16") szitaszövet fedi 5 és laza, jó hőelvonó anyaggal, pl. apró (17) acéldróttekercsekkel van megtöltve. Ugyanilyen anyaggal töltjük ki a (2) henger jobboldali végében a (8) csövek közötti teret. Az acéldróttekercsek hossza 10 előnyösen azonos az átmérővel, úgyhogy szabálytalanul helyezkedhetnek el. Célszerűen p. o. a 3. ábra szerinti alakit dróttekercseket használhatjuk. Az ilyen dróttekercsek igen nagy hőátadó érintkező 15 felületet nyújtanak és jelentékenyen növelik a töltőanyag porózítását. A motortól jövő, (6)-nál beömlő kipuffogógázok legelőször a (2) henger kúpos végét érik, itt melegük legnagyobb részét 20 leadják s aztán a (2) henger mentén elvonulva, a (18) kipuffogóosovön távoznak. A (2) hengerbe jobboldalon felül, a (19) csövön valamely szabályozható forrásból, pl. a (20) úszókíamrából, nehéz szénhidro-25 géneket, pl. dieselolajat és oly csekélymennyiségű levegőt vezetünk, amely elméletileg elegendő az olaj mintegy 5%-árnak vízzé és szénsavvá való tökéletes elégetésére. A (20) úszókamra (nem ábrá-30 zolt) főtartályból kapja tűszeleppel szabályozva az olajat, amely szelepet kézzel, vagy önműködően vezérelt, nem ábrázolt eszközök a generátor üzeme alatt nyitva tartanak. A levegő a beállítható, illetve 35 már előre kicsire beállított (22) nyíláson áramlik be és azt az olajjal együtt a motor a tetszőleges módon vezérelt (23) fojtószelep mindenkori állása szerint a (14) gáztápvezetékbe szívja be, úgy, hogy a 40 (23) fojtószelep zárt állásánál további olaj vagy levegő nem kerül a generátorba. A (14) gázvezetékben a motorhoz mindenkor alkalmas gáz-levegő-keverék előállítására (24) pótlevegő-szelepet építünk 45 be. A (24) szelepet tetszés szerinti módon úgy köthetjük össze a (23) fojtószeleppel, hogy ez utóbbi állása szerint a mindenkor megfelelő gáz-lég keverék keletkezzék. A melegveszteségek csökkentésére aján-50 latos az (1) külhengert és a (6) kipuffogócsövet (25) hőszigetelő anyaggal burkolni. Üzembehelyezéskor az égési motort először valamely könnyű tüzelőanyaggal, pl. benzinnel indítjuk meg, amelyet kü-55 lön kis tartályból, közönséges karburátor segélyével szétporlasztva és levegővel keverve, vezetünk a motorba. Megindítás után az olajgázt fejlesztő készüléket a kipuffogógázók igein gyorsan a kellő kezdeti hőfokra felhevítik, úgyhogy a nehézolaj- e üzemre való átkapcsolásnál a beömlő olaj a (2) henger dróttekeresekkel telt végében tökéletesen elgőzösödiík és hozzáadott csekély mennyiségű levegővel együtt eléggé felhevül, hogy nevezetesen a legjobban f felhevített kúpos (2') végében a keveréknek biztos öngyulladása bekövetkezik. Ahelyett, hogy benzinnel indítjuk meg a motort és a kipuffogógázokat használjuk fel az olajgázifejlesztő előmelegítésére, az 7 első felhevítést tetszőleges más módon, pl. elektromos ellenállás-fűtéssel végezhetjük, ilyenkor a gyújtást katalizátorok, ill. kontaktanyagok segélyével vezethetjük be. Ebben az esetben a motort köz- 7 vétlenül nehézolajjal indíthatjuk meg, A (2) henger drót-tekercsekkel megtöltött végében elgőzösített nehézolaj és a hozzáadott levegő, amely elegendő az olaj mintegy 5%-ának elégetésére, a számos í (17) dróttekercs közötti szűk hézagokon áthaladva, tökéletesen homogén keverékké lesz, amely (2) és (3) henger közötti keskeny (A) térben nagy sebességgel áramlik és eközben egyrészt kívülről, a 8 kipuffogógázoktól, másrészt belülről, a reakcióhőből állandó meleget vesz fel, s azután a forró (2') hengervégnél hirtelen sebességcsökkenés mellett ömlik be a (3) henger (3') részében, úgy, hogy a

gázok £ iaklkor gyúlnak lángra, amikor a belső (3) (henger (3') kúpjába érkeznek. Az elégés azonban csak a beadagolt levegőmennyiség arányában megy végbe és kitűnt, amint azt már említettük, hogy legjobb £ az eredmény kb. 5% olaj elégetéséhez szükséges levegőmennyiség esetén. Az olajnak ez a részleges elégetése a gáz hőmérsékletét azonnal mintegy 1000 C°-ra emeli és a lánggal bensően elkeve- 1 redett ködszerű gőzök könnyebb gázalakú szénhidrogénekre bomlanak. A nehéz szénhidrogéneknek a találmány szerinti szétbontásánál, azokból kémiai úton leválasztott, de ezenkívül rendszerint a ne- l héz olajokban rendkívül finoman elosztott állapotban igen kis mennyiségben —• törtszámií százalékban — szabadon is jelenlevő szén, amely a nehéz olajok elgőzösítésekor a nagy áramlási sebesség miatt továbbra is lebegve maradjon a \ gázokban, a reakciónál az adalékos levegő oxigénjével vegyülve szénmonoxiddá alakul, úgy, hogy lekötetlen széntől mentes, éghető gázkeverék keletkezik. ] A reakcióhőnek egy részét a (3) henger veszi fel, ami előmozdítja a belépő gázok