111352. lajstromszámú szabadalom • Olajgázfejlesztő készülék

— 209 — előmelegítését. A gázok azonban, mielőtt imég túlnagy hőátadás törtéint volna, már a rövid (16) hengerbe értek, ahol az átvonuló gázok a dróttekercseket vörös-5 izzásig felhevítik és a, gázok szétbontása és homogenitása teljessé válik. A (16) hengeren áthaladva a gázok a (15) kúpban kiterjeszkednek, majd a (8) csöveken, a (13) kúpon éis a (14) gáztápvezetéken 0 áramlanak át. A gázok hőmérséklete, amikor a (8) csöveken áthaladnak, kb. 650 C°-ra, a készülék végéig mintegy 350—400° C-ra, a (14) gáztápvezetékben pedig, mielőtt a (24) 5 pótlevegő-szelepen keresztül friss levegővel keverednék, körülbelül 250, sőt 135 C°-ra száll alá. A végső hőmérséklet mindenkor valamennyire a küllevegő hőmérsékletétől függ, minthogy a (14) vezeték 0 szabadon ki van téve a küllevegő hatásának. Amikor a gázok a (16) hengeren áthatolnak, annak kerületén holt gáztér képződik, amely jobb hőkiegyenlítést 5 eredményez. Kifogástalan működés és kellő hőkiegyenlítődés elérésére a gázok egy részét el kell égetni, mert szükség van az emellett felszabaduló hőre és a motor ki-0 puffogó gázai nem adnak elegendő meleget. Az új készülékben az olajgőzök és gázok a kívülről és belülről történő hőbevezetés folytán a leggazdaságosabb módon fokozottan felmelegednek, ami a ké-5 szüléknek a megadott csekély olajmennyiséggel való működtetését teszi lehetővé, míg az eddig ismert ilyfajta készülékeknél ehhez legalább kétszer akkora olajmennyiséget kellett a reakciós kam-0 rában elégetni. A (19) vezetéken beömlő olaj-levegőkeveréknek a forró generátorgázzal való előmelegítése azért fontos, mert az, autómotor csekély sebessége, ill. üresjárata 5 esetén közönségesen nem fejlődik elég hő az olaj kellő elgőzösítésére, míg az új készülékben a reakciós kamra hőmérséklete még a motor üresjárata esetén is kb. 750 C°. Ha a gázoknak ez a hőmérséklete le ) is száll, amikor azok a (8) csőbe érkeznek, az a motortól beszívott csekély olajmennyiséghez még mindig elég nagy lesz. Ha az új készülékkel felszerelt autó megáll, a motor azonban üresen tovább 5 jár, a készülék megtartja melegét és amikor az olajgázszelepet nagyobbra nyitjuk, a gázfejlődés újból azonnal megindul. A (16) hengerben levő (17) dróttekercseknek emellett az a fontos szerepük, hogy bizonyos ideig vörösizzóak maradnak és 60 pillanat alatt újból megindítják az égést még akkor is, ha a motort rövid időre leállítottuk. A hideg motort benzinnel vagy máseffélével megindító segédkészüléket nem 6,> ábrázoltunk, minthogy az nem tartozik a találmány tárgyához. A fejlesztett gáz annyiban különbözik az eddigi készülékekben előállított gázoktól, hogy nem tartalmaz szabad szenet, 70 sem szénsavat, hidrogént alig, vagy semmit ós nitrogéntartalma nem több 30%nál. Az itt következő elemzési eredményeket többféle, a találmány szerint fejlesztett gázokból kaptuk: 75 szénoxid nyomokban szabad oxigén semmi éghető anyagok (szénhidrogének) 49—55% szénmonoxid 15—18% 80 szabad hidrogén semmi metán nyomokban nitrogén 30—33% Ilyen gázt mindezideig előállítani nem tudtak, minthogy az eddig ismert kószü- 85 lékeknél nem használták fel a folyamatban keletkező hőt a beömlő olaj túlhevítésére, mielőtt az a fellobbanás helyére érkeznék. Az eddigi készülékeknél ezenfelül nagyobb olajmennyiség is kellett, 90 hogy elegendő hő fejlődjék a szénhidrogénok endotermikusan végbemenő lehasadásának elérésére. De az elégetett nagyobb olajmennyiség az inert gáz-tartalmat megnövelte és ennek megfelelőleg a 95 motor teljesítményét lecsökkentette. Miután 3% elégetett olaj kb. megfelel a kívánt reakció folyamatban tartásához szükséges melegmennyiség elméleti határának (nem számítva a kipuffogógázok 100 melegét), ami azonban alig valamivel többet tesz ki, mint valamilyen hőszigetelő burkolat alkalmazása és amely az el égetőhelyet 250—300 C° hőmérsékleten tartja, azért folytonos gázfejlesztés el- 105 érésére mintegy 5% olajat kell felhasználnunk, amivel 30%-nál kisebb nitrogéntartalmú, szénmentes gázt kapunk. Szabadalmi igények: 1. Olajgázfejlesztő készülék égési erő- 110 gépekhez, amelyet a bevezetett olajat elgőzösítő és azt annak részleges elégetéséhez kellő mennyiségű levegővel keverő tér és egy reakciós tér jellemez, amelyben a felhevített olajgőzök 115 részleges elégetése végbemegy, to-