111085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszközök reflexkópiáklétesítésére
_ 4 — igényeknek eleget tenniök, akkor kisebbre választjuk a fedési tényezőt s így a másolatok készítésénél besugárzási energiát takarítunk meg. 5 Azt is megállapítottuk, hogy a rácsozás finomsága is befolyásolja az eredményt. A következőkben ezt olyan példákkal magyarázzuk, melyeknél vonalas rácsot tételezünk fel — ami alatt a sakktáblaszerű 10 rács is értendő — s a fedő részek szélességét milliméterekben adjuk meg. A rácsozásnak valamely megszabott finomságával elérhető hatás részben attól a távolságtól, illetve átlagos távolságtól 15 függ", amely a fényérzékeny anyag vagy fényérzékeny réteg és az eredeti között van. Ezt a távolságot a következőkben képtávolságnak nevezzük és milliméterekben fejezzük ki. Megszabott mennyiségű 20 fényérzékeny anyag teljes vagy majdnem teljes fotokémiai átalakítására szükséges sugárzás állandó fedési tényező mellett a rács finomságától függ. Ha pl. 0.03 mrn képtávolság mellett (1) finomságtól indu-25 lünk ki, a szükséges besugárzás növekedő finomsággal csökken. Egyidejűleg javul a másolat szépsége. Pl. 0.03 mm képtávolság esetén a rendes gyakorlatban a legkedvezőbb az 1.0 és 0.01 finomság közötti 30 terület. Kisebb képtávolság esetén a felső határ alacsonyabb, nagyobb képtávolság esetén magasabb. A találmány azonban nem korlátozódik az olyan rácsokkal való munkára, melyek finomsága a megadott 35 határok között van. A legkedvezőbb terület továbbá az eredeti felületének, illetve az eredeti sötétebb helyei felületének minősége szerint is változik és függ továbbá a fényérzékeny anyag és a hordozó mins-40 müségétől, a fényérzékeny rétegnek a hordozóhoz képest elfoglalt térbeli helyzetétől, az esetleg alkalmazandó közbenső rétegtől, a rácsanyag reflektáló képességétől, az alkalmazott sugarak hullárn-45 hosszától és szóródásától, kapcsolatban azokkal a követelményekkel, melyeket a másolattal szemben támasztunk. Minden, adott esetre a legkedvezőbb finomság néhány kísérlettel megállapítható. 50 A képtávolság tekintetében megállapítottuk, hogy legtöbb esetben legjobb eredményt ad a kis távolság. Mennél kisebb a képtávolság, annál élesebb és erőteljesebb a másolat. Megszabott képtávolságot 55 a gyakorlatban pl. megfelelő vastagságú hordozó alkalmazásával, vagy közbenső réteg alkalmazásával érhetünk el. Ha közbenső rétegeket nem alkalmazunk, a képtávolságot a fényérzékeny rétegnek a lapban való helyzete és a lap vastagsága szabja meg. A gyakorlatilag legkisebb képtávoiság tehát adott esetben a gyakorlatilag lehetséges legkisebb hordozóvastagságtól függ, mely viszont a hordozó anyagának, továbbá a réteg és a lap gya- 65 korlatilag lehetséges viszonos helyzetének függvénye. Miként már fent említettük, célszerű a képtávolságot és a rácsfmomságot egymáshoz képest beállítani. 70 A rácsozásnak mind fedő, mind átbocsátó részei vonal-, pont-, kerek vagy szögletes felület alakok lehetnek. Míg a vonalas rácsnál a fedőrészek lineáris szélessége a rács finomságának mértéke, addig sok 75 esetben, pl. amikor az átbocsátó részek kerek felületek, vagy a rács lencsés, vagy prizmás, stb., csak több méretből kiszámítható középérték lehet irányadó. Megállapítottuk, hogy különösen cse- 8° kély finomság esetén a besugárzó energia mennyisége és a másolatok erőteljessóge tekintetében az egyszerű vonalrács előnyös. Ugyancsak előnyös a szabályosan elosztott, pl. egyenoldalú háromszögek 85 csúcsainak helyzetét elfoglaló pontokból képezett rács, mely pontok a fedési tényező ós a finomság szerint kisebb vagy nagyobb, teljesen vagy közelítően kerek átbocsátó felületek lehetnek. A vonalas 90 rács azonban kisebb finomság, ill. kisebb fedési tényező esetén bizonyos nehézségeket okozhat olyankor, amikor a rácsozással párhuzamos vonalakat vagy képrészeket kell másolni. Ilyen nehézségek esetén 95 a rácsozást kell másként elrendezni, vagy más rácsot választani. Általában előnyös olyan alakú ráccsal dolgozni, hogy a fedőrészek zónája, mely ezen részek széleitől a legnagyobb vagy átlag legnagyobb tá- 100 volságban van. ezekkel a szélekkel lehetőleg párhuzamos legyen. Nagyobb finomság esetén ez kevésbé fontos. A rácsozás különbözőképen létesíthető, pl. fényképészetileg, mechanikus meg'- 105 munkálással, ráporlasztással, lyukasztással, stb. A lyukasztást legcélszerűbben magukon a fényérzékeny lapokon végezzük. Ha a fényérzékeny anyag a besugárzás 110 folytán abszorbeáló képességét módosítja vagy elveszti (ami pl. sok rliazovegyületnél lép fel), akkor a lap vagy fényérzékeny réteg rácsozását előzetes, valamilyen külön rácson át végzett besugárzással lé- 115 tesíthetjük, ilyenkor a fényérzékeny lap az előzetes besugárzás alkalmával hasz-