111085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszközök reflexkópiáklétesítésére

— 5 — nált külön rácsnak megfelelő rácsozású lesz. Ilyen előzetes besugározásnál célszerű nem a fényérzékeny lap felé reflektáló rácsokat, továbbá lehetőleg párhuza-5 rnosan irányított sugárzást és abszorbeáló alzatot alkalmazni. A reflexkópiák készítésekor szokásos segédeszközöket, mint bizonyos fémnemekkel, vagy bizonyos szűrőkön keresztül való 10 besugárzást, stb. a jelen eljárásnál is lehet alkalmazni, de a találmány szerinti eljárásnál ilyen segédeszközök alkalmazása nélkül is elegendő erős másolatokat kaphatunk, még pedig olyan eredetiekről is, 15 mieíyeknek sötét részei nem feketék, hanem csak színesek (pl. színes tintával írt vagy nyomtatott eredetiek, stb.) és amelyek rajtuk keresztül való megvilágítással csak rossz vagy tökéletlen másolato-20 kat szolgáltatnának. A találmánynak egyik előnye, hogy rövid hullámhosszú sugarakkal dolgozhatunk, melyeket az ismert reflexmásoló eljárásoknál lehetőleg elkerülnek. Ez az előny elsősorban abban 25 van, hogy most már különösen az olyan eljárásokkal, melyek — miként a diazo-és hasonló vegyületekkel dolgozó eljárások — csak rövid hullámhosszú sugarakra alkalmasak, az eddiginél jobb reflex-80 kópiákat lehet készíteni. Hordozóul elvben minden alkalmas fényátbocsátó hordozót használhatunk. Legcélszerűbb a sugárzás irányát kevéssé módosító és nagy átbocsátóképességű sza-85 bályos szerkezetű hordozókat, mint pl. üveget, celluloidot, cellofánt, zselatinlemezt, vagy jó átbocsátóképességű pauzpapírt vagy pauzvásznat használni. A fényérzékeny réteget a hordozó egyik 40 vagy mindkét oldalán alkalmazhatjuk. A fényérzékeny anyagot azonban magában a hordozó anyagában is eloszthatjuk. Legjobban váltak be az egyik színükön fényérzékeny anyaggal bevont hordozók, külö-45 nősen ha a megvilágításnál a fényérzékeny anyagréteget az eredetitől el- vagyis a rács felé fordulva helyeztük el. A találmányt az összes szokásos fényérzékeny rétegekkel, mint ezüst-, diazo-50 és egyéb anyagokkal dolgozó eljárásoknál, még pedig különösen a közvetlen pozitív eljárásoknál is alkalmazhatjuk, így pl. a pozitív diazotipia-eljáirásnál, melynél közvetlenül kaphatunk fekete vagy más 55 színű pozitív másolatot. A felületegységben lévő fényérzékeny, ill. festéikképző vagy fedőanyag mennyisége természetesen szintén közreműködik a kép erősségében. I. példa. 6® Br óm ezüstlemezen fényképészeti úton 0.1 közepes finomságú és 0.6 fedési tényezőjű pontrácsozást létesítünk. Az így kapott rácslemez képoldalát brómezüstfilm érzékeny rétegével hozzuk érintkezésbe, 65 a film nilásik, nem fényérzékeny oldalára helyezzük pedig az eredetit, pl. egy nyomtatott lapot. Az így összerakott három részt szokott módon másolókeretbe szorítva, a rácslemezen keresztül 20 cm tá- 70 volságból 50 gyertyás izzólámpával 5 másodpercen át megvilágítjuk. Ezután a brómezüstfilmet szokott módon előhívjuk, fixáljuk és öblítjük. Az így létesített negatív másolat nagyobb erejű lesz, 75 mintha egyébként azonos körülmények között ráoslemez nélkül dolgoztunk volna. II. példa. ÜveglemJezt egyik oldalán tükröző vékony ezüstréteggel vonunk be s erre 0.2 85 finomságú és 0.8 fedési tényezőjű rácsot alkalmazunk. Fényérzékeny lap gyanánt zselatinhártyát használunk, melyet mindkét oldalán diazo-l-dimetilamino-4-metil-2-benzol alkoholos oldatával itattunk. 85 Az eredeti pl. egy géppel írt levél. A megvilágítás egy ívlámpa lehetőleg egyenirányított sugaraival történik. A zselatinhártyát ezután sótartalmú alkalikus floroglucin-oldatban előhívjuk. Az 90 így kapott pozitiv másolat erőteljesebb, mintha egyébként azonos körülmények mellett diffuz-sugárzással vagy rács nélkül dolgoztunk volna. III. ábra. 95 0.06 mm vastag, mindkét oldalán diazol-dimetilamino-4-benzol oldatával itatott cellulóz hártya egyik oldalán 0.5 finomságú és 0.8 fedési tényezőjű vonalráosot létesítünk. 100 Az c- célból felnyomtatandó ráesanyaigot következőképen készíthetjük: 100 s. r. vizet, 6 s. r. kazeint, 6 rósz cukrot !annyi aluminiumporral keverünk, hogy a kellő fedőképesség létesüljön. 105 A fényérzékeny lap és az eredeti közé még egy 0.1 mm vastag átlátszó közbenső réteget helyezünk, úgy hogy az átlagos képtávolság kb. 0.13 mm. A megvilágítást a rács felőli oldalról no higanygőzlámpával végezzük s azután egy azokomponens alkalikus oldatával a. képet előhívjuk. Ha az előhívás köziben a rácsanyag nem válna le magától, gyenge