111064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mono- és di-N-alkil- illetve aralkil-5,5-feniletilhidantoinok előállítására
— 4 — akkor a megfelelő 3-etil-5,5-feniletilihidantoint kapjuk. 2. -példa. 21,8 g 3-metil-5,5-feniletilhidantoint 5 (előállítása az 1. példa szerint) 100 cm3 alkoholban oldunk, 10.0 cin3 (40%-os) nátronlúggal összehozunk és 60°-on, erős turbinázás közben, cseppenkint 13.0 g dimetilszulfáttal keverünk. Kihűlés után 10 4()fl cm3 vizet adunk hozzá, a kiváló reakcióterméket némi állás után leszívjuk és hígított alkoholból átkristályosítjuk. A kitermelés teljes. Az 1.3-dimetil-5,5-feniletilhidantoin 115—117° olvadáspontú szín-15 telen, fényes lemezkék alakjában kristályosodik és alkoholban, kloroformban, jégecetben könnyen, éterben mérsékelten, forró vízben némileg, hideg vízben pedig nem oldódik; lúgban teljesen o'ldhatat-20 lan. 0,2907 g Kjeldabl szerint 24.89 cm3 n-10 II,SOreí használ el Cl s H1 6 02 N2 -höz számított érték 12,07% N talált « 12,00% N. Ugyanehhez a vegyülethez jutunk aík-25 kor is, ha ciZ 0,0- feniletilhidantoinból indulva, ki, az 1. példa szerint kétszeres mennyiségű nátronlúggal és dimetiilszulfáttal dolgozunk vizes vagy alkoholos oldatban, 30 példa. 1 súlyrész CH8 I C„HS N - CO \ / C / \ C3 H6 CX NH2 képletű feniletilmeitilureidoacetonitrilt 4-szeres térfogatú 20%-os sósavval leöntünk, 35 mire az ureidön melegedés közben oldatba megy és a hidantoin többnyire azonnal elkezd kiválni. A reakció teljessétételére egy óra hosszat gőzfürdő fölött hevítünk. Leszívás után a nyersterméket alkoholból 40 átkristályosítjuk. Az l-metil-5,5-feniletílhidantoiint csaknem teljes termelési hányaddal, 202—203~ olvasáspontú színtelen, 'HOSSZÚ tűk alakjában kapjuk meg. A vegyület forró alkoholban oldható, hideg 45 alkoholban azonban csak nehezen, jégecet,ben könnyen, kloroformban mérsékelten, éterben nehezen oldódik; vízben csaknem oldhatatlan, de lúgok jelenlétében könnyen oldódik és savak hatására válto-50 zatlan alakban kie.-apádik. 0.2994 g Kjeldabl szerint 27.49 cm3 n/10 Hi.SCh-et használ el Ci a Hi4 02 N2 -liöz számított érték 12,84% N talált « 12,86% N. A 162—163° olvadáspontu feniletilme- 55 tilureidoacetonitrilt ciánsavnak feniletilm. e til a m in o a ce t o n itr i Ihez [C6 H5 /C2 H6 /C/CN/NHCH3 ] kapcsolásával kapjuk; ez az utóbbi vegyiilet akkor keletkezik, ha feniletilketont 60 ciánhidrogénnel és metilaminnal cserebomlásba hozunk; a bázis sósavas sója vízben könnyen oldható színtelen tűk alakjában kristályosodik, melyek 123— 125°-on habzás közben olvadnak. 65 4. példa. Ha 21.8 g l-metil-5,5-feniletilhidantoint (előállít asa ci 3. példa szerint) 100 cm3 n/1 nátronlúgban oldunk és 50—60°-on erős kavarás közben 13.0 g dimetilszulfát ha- 70 tása alá helyezünk, akkor a 2. példában már ismertetett 1.3-dimetil-5,5-feniletilhidantoint teljes termelési hányaddal kapjuk. 5. példa,. 75 135 cm3 abszolút alkoholban oldott 20.4 g 5,5-feniletilhidantoint 10.0 cm3 (40 %-os) nátronlúggal összehozunk és 12.0 g brómetillel visszafolyatás közben 6 óra hosszat főzünk. Az alkohol legnagyobb részét le- 80 desztilláljuk, a maradékot vízzel felveszsziik és sósavval megsavanyítjuk. A kezdetben félig szilárd állapotban kiváló, majd rövidesen kristályosan megmerevedő reakciótermiéket esetleges nem-etiile- 85 zett 5,5-ifeniletilhidantoin eltávolítására kevés alkoholban felvesszük, szódával és vízzel összehozzuk, amikor is a 3-etil-5,5-feniletilhidantoin meglehetős tisztán kicsapódik (20.0 g). Ezt, hígított alkoholból 90 átkristályosítva, 88—89° olvadáspontu színtelen, rombuszalakú kristályokban kapjuk meg. A vegyület alkoholban, acetonban, kloroformban, eceteszterben, benzolban, jégecetben könnyen, éterben 95 mérsékelten, petroléterben nehezen oldódik, vízben oldhatatlan, nátronlúgban oldható, 'rizódaoldatban nem oldódik. 0.2363 g Kjeldahl szerint 20.39 cm3 n/10 HsSOí-et használ el. 10< C1 3 H1( i 02 N2 -l)öz számított érték 12,07% N talált « 12,09% N. 6. példa. 190 cm3 abszolút alkoholban oldott 20.4 g 5,5-feniletilhidantoint 10.0 cm3 (40 %-os) I0i