111042. lajstromszámú szabadalom • Energiatároló fékberendezés

Megjelent 1934. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111042. SZAM. — XX/a/3. OSZTÁLY. Energiatároló fékberendezés. Dr. Epstein Ottó ügyvéd Budapest. A bejelentés napja 1934. éri április hó 3-ika. Ismeretes, hogy járművek fékezése és újraindítása jelentős energiaveszteséget okoz. Ezenfelül — különösen nagysúlyú, robbanómotoros járműveknél, — az indí-5 tás meglehetősen lassú és körülményes, ami ;a sok megállást és indítást igénylő autóbuszüzemnél már érezhető hátrány. E nehézségek lehető kiküszöbölését célozza jelen találmány, amely a jármű ki-LO netikai energiáját fékezésnél raktározza, hogy a rákövetkező indításnál segédmotorként az indulást könnyítse. A találmány lényegileg a jármű kerekeihez, vagy az azokkal együtt forgó ré[5 széhez kapcsolható légisűrítő szivattyú, amely a jármű indításakor szelepvezérléssel motorrá reverzálható. A csatolt ábra szerinti segédmotor fcéthengerű szivattyú, mely a jármű hosz-20 szanti haj főtengelyével dörzskapcsoló (kupplung) utján van érintkezésben. A kapcsoló a normálisan használt automobilkiapcsolőktól csupán abban különbözik, hogy állandóan nyitott helyzetben tartja 25 a rendes feszítőrugóval ellentétesen ható rugó. A bekapcsolás magával a fékemeltyűvel történik, amely leszorításakor, még a fékek működésbe hozása előtt, emelő utján legyőzi a dörzskapcsoló ellenrugójá-30 nak hatását. A segédmotor most mindaddig, míg a jármű mozgásban van, mint légszivattyú működik és a légtantóba, — amelynek köbtartalma az üzem kívánalmainak megfelelői eg bizonyos folyadék-35 mennyiséig belehelyezésével változtatható — komprimálja a levegőt. (Túlerős fékezés meggátlására a légtartály biztonsági szeleppel látható el.) A jármű állvatartása (blocage) a rendes fékek segítségével tör-10 ténik, miközben a fékemeltyű elérte a legmélyebb pontját. Az indításnál a fékek feloldásával egyidejűleg az emeltyűbe akadt horogemelő, vagy bowdenhuzal utján eltolja a segédmotor vezérteingelyének bütykös csúszógyűrűjét, úgy, hogy 45 annak bütykei a szelepek csapjaihoz kerülnék és a segédmotor most már mint olyan kezd működni. Működése mindaddig tart, míg a légtartályban az első szívó hatás fel nem lép. Ekkor ugyanis a benne 50 elhelyezett dugattyú vagy szelepemelők, vagy bowdenhuzial segítséglével a fékemeltyűbe aikadt horgot megbillenti, a vezértengely csűszógyűrűje visszacsúszik eredeti helyzetébe, a pedál pedig felugrik 55 és ezzel kikapcsolja a segédmotor dörzskapcsolóját. E vázlatos megoldás mellett lehetséges oly megoldás, melynek esetében, a légtartály közlekedő cső utján, esetleg szivattyú 60 közbeiktaibásával, folyadéktartállyal függ össze. Ebből megfelelő mennyiségű folyadék a vezetőülésből vezérelt csap, esetleg szivattyúműködés megnyitásával átereszthető a légtartályba, illetőleg vissza- 65 ereszthető a folyadéiktartályba. E megoldás előnye abban rejlik, hogy a szerkezet fékhatásának foka a terep sajátságainak megfelelően változtatható, még üzemközben, is. 70 A szivattyút illetőleg lehetséges oly megoldás is, hogy a hajtókiarok a jármű tengelyére húzott, körhagyókat viselő osúszógyűrű útján függnek össze a tengellyel és a csúszógyűrű, mint a dörzs- 75 kapcsoló szabadonfutó része működik. Ezzel az átttételezés kerülhető el. A rajztól eltérőleg, — amely szerint a fékezéskor szelepvezérlés nincs, — oly megoldás is lehetséges, hogy a vez,érten- 80