111002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű cefrék feldolgozására

Megjelent 11)34:. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI WEM® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111002. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás mindennemű cefrék feldolgozására. „Delta" Technische Verketars-Aktiengresellschaft cég- Vaduz (Liechtenstein), mint a „Sal vis" Aktieng-esellschaft für Xíihr­mittel und Chemische Industrie salzburgi cégr jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi november hó 17-ike, Ausztriai elsőbbsége 1932. évi augusztus hó 5-ike. Valamennyi erjesztő organizmus táp­lálására a nitrogénforrásnak igen nagy fontossága van, mert egyrészt a szerveze­tekben végbemenő fehérjeképződés a 5 nitrogénforrásnak tulajdonítandó, más­részt pedig a cefrében rendelkezésünkre álló keményítő- vagy cukortartalmú al­katrészek erjedésének mértéke elsősorban a nitrogénforrásul szereplő fehér jeanya-10 gok kiadósságától és felszívódó képessé­gétől függ. A cefréhez adott fehérjetartalmú hoza­gok azonban aránylag drága anyagok, miért is azoknak teljes, maradék nélküli 15 kihasználására kell törekedni. Az elerjesztendő cefrék növényi nyers­anyagaiban lévő genuin (nativ) fehérje­anyagokat a legtöbb erjesztő organizmus nem képes közvetlenül felszívni, hanem 20 azokat előbb az albumózokon át pepto­nokká s végül amidekké és könnyen fel­szívódó aminosavakká kell lebontani, hogy a szervezetek anyagcseréjébe lép­hessenek. 25 Még nehezebben megy végbe a koagu­lált fehérje felszívódása ama cefrék eler­jeszt ésekor, amelyeket a keményítőtar­talmú alkatrészek feltárása (elpépesítése) végett magas hőmérsékleteknek, sőt eset-30 l©g még nagy nyomásnak is kell alávetni. Megkísérelték ugyan már, hogy az emészthetetlen fehérjeanyagokat savak­kal vagy alkáliákkal való feltárás révén az erjesztő organizmusok számára hozzá-35 férhetöbbé tegyék és a cefrék nitrogéntair­talinát szervetlen nitrogénvegyületek hozzáadásával növeljék, azonban a fehér je. bomlásn'ak már fent említett értékes vég­termékeit, iaz aminosavakat (aszpiaragint, leneint, tiroziint stb.) nem lehet szervetlen íO nitirogénif• orrás o'kkal helyettesíteni. A találmány célja, hogy az elerjesz­tendő cefrék növényi fehérjeanyagait gyorsan és olcsón, veszteség nélkül, ak­ként bontsuk le, hogy a keletkező végter- 45. mékek hiánytalanul asszimilálódjanak és a nitrogénszükséglet fedezésére felhasz­nálhatók legyenek. Ezt a találmány sze­rint akként foganatosítjuk, hogy a cefré­zendő növényi nyersanyagok fehérjeanya- 50 gait előbb járulékos fehérjebontó állati l'eniHMilumok (pankreiatin vagy ennek er­jesztő komponensei, pepszin) segélyével feltárjuk, mire a cefre további feldolgozá­sát a szokásos módon foganatosítjuk. 55 Oly növényi fehérjetartalmú nyersianya­gokul, melyek a találmány szerinti eljá­rás érielmében az erjesztéshez úgyszólván előemésztésen mennek keresztül, pl. a kö­vetkezők jönnek figyelembe: az összes qq gabonaneműek, mindennemű hüvelyes vetemény és ezek lisztjei, korpa, maláta, malátacsirák, olaj- és fehérjetartalmú magvak, különösen a földi dió és a szója­bab sajtolt lepényei (illetve dara, lepény 65. és liszt), továbbá megölt (plazmolizált) élesztő. E növényi nyersanyagok fehérjeanya­gainak fermentativ úton való feltárása különböző módon foganatosítható. Célsze- 70 rűen akként járunk el, hogy a fehérjetar­talmú nyersanyagokat különállóan, kon­centrált alakban, fermentumokkal feltár­juk és az ekként feltárt adalékcefréket a főcefréhez keverjük. Minthogy minden 75. erjesztő organizmus más és más bomlási

Next

/
Thumbnails
Contents