111002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű cefrék feldolgozására
terméket, nevezetesen az egyik messzemenőbben, a másik pedig kevésbbé lebontott termékeket kedvel, ennélfogva előnyös, ha a fehérjebontó fermentumoknak 5 a cefre fehérjeanyagaira való behatását megszakítjuk abban a pillanatban, amelyben a fehérjebomlásnak az alkalmazandó erjesztő organizmushoz legalkalmasabb fokát elértük. 10 A behatás megszakítását célszerűen a cefrének ama hőmérsékletre való hosszabb tartamú felhevítésével foganatosítjuk, mely az alkalmazott fermentumot hatástalanná teszi. 15 Pankreatin használatánál a benne lévő lipáz az esetleg jelenlévő zsírra is bontólag hat és ezzel a cefrét a rákövetkező erjesztéshez további mértékben javítja. Pankreatin alkalmazásánál további 20 előny származik a pankreatinban lévő amiláztól, mely a cefre keményítőtartalmú alkatrészeire folyr ósító és cukrosító hatást gyakorol. A fehérjetartalmú nyersanyagok fer•25 mentatív feldolgozása esetén növényi vagy állati szeneknek, különösen azonban aktív szeneknek kis mennyiségű hozaga gyorsító reagensnek bizonyult; a hozzáadott szén, ismert módon, a rákövetkező :30 elerjesztésnél is kedvező katalizátorként hat. Pankreatin használatánál a fehérjeanyagok feltárását általában véve a következőképen foganatosítjuk: .35 A fehérjetartalmú növényi nyersanyagokat elegendő mennyiségű vízben, pankreatin hozzáadásával, valamint a legkedvezőbb hőmérséklet és az esetrőlesetre szükséges liid rögén ionkoncentráció -40 betartásával beáztatjuk és mindaddig digeráljuk, amíg a fehérjebomlás az illető erjesztő organizmusra legkedvezőbbnek mutatkozó fokig előre nem haladt. E folyamatnál előnyös a már fent említett cse-45 kély mennyiségű aktív szén hozzáadása. Ekkor a pankreatinban lévő tripszin a genuin fehérjeanyagokat az albumózokon át csak a peptonig bontja le. A pankreatinban lévő erepszín, mely natív fehérje-50 anyagokat nem képes megtámadni, a peptonnak polipeptidekké és aminosavakká való további lebontását végzi. Miután a fehérjebomlás kívánt fokát elértük, a proteolitos fermentumok to:55 vábbi működését hevítéssel megszakítjuk, mire a többi hozagnak (pl. keményítőnek, cukornak, sóknak stb.) a cefréhez való hozzáadását, valamint a tekintetbe jövő erjesztéshez szükséges hidrogénion-koncentrációra és hőmérsékletre való beállí- 60 tást foganatosíthatjuk. Példa: ,. Adalékcefrét a következő módon állítunk elő: 100 g szójababdarát 1000 cm3 - vízb«,n, 05 melyet szódaoldat hozzáadásával lugassá tettünk .(pH-^7.5), 1 g pankreatin hozzáadásával beáztatunk 40 C° hőmérsékletre hozunk és az anyagot e hőfokon kavarás közben mindaddig meghagyjuk, míg a kí- 70 vánt bomlást el nem értük. E bomlásnak esetről-esetre változó foka az ismeretes reakcióikkal vizsgálható. Ezt az adalékcefrét már most, az erjesztés nitrogénforrásául, a főcefréhez adjuk, amikoris az 75 egyúttal amiláztartalma folytán az esetleg a főcefrében levő keményítőtartalmú alkatrészekre cukrosító hatást fejt ki. A főcefrét azután a szokásos további feldolgozásnak vetjük alá. 80 Ha a fehérjetartalmú nyersanyagok lebontásának csak a peptonokig kell mennie, úgy a pankreatin helyett pepszint alkalmazhatunk. Minthogy a pepszin csak savanyú oldatban hatékony, a hidro- 85 génionkoncentrációt megfelelően, előnyösen pH=1.5—2.5-re állítjuk be. Némely fehérjetartalmú nyersanyag feldolgozására előnyös még, ha pepszinnel való előemésztés után, a további bontást pankrea- 90 tinnal, illetve erepszínnel visszük keresztül. Különös esetekben különböző fermentumoknak vagy ezek komponenseinek más kombinációi is alkalmazhatók. A cefrének illetve a fehérjetartalmú 95 adalékcefréknek a találmány értelmében, állati fermentumokkal való feldolgozása a következő fontos előnyöket nyújtja: 1. Míg az oly fehérjetartalmú cefrék, me~ lyek még albuminokat vagy albumózokat 100 tartalmaznak, erősen habzó leveleket, peptontartalmű cefrék pedig sűrűnfolyós leveket szolgáltatnak, addig a fermentatív feldolgozás után a fehérjetartalmú cefrék hígfolyós leveket adnak, melyek tisztán 105 és gyorsan deríthetők vagy szűrhetők és nem okoznak hátrányos habzóerjesztéseket. 2. A találmány szerinti eljárás idő- és költségmegtakarítással jár, mert a savak- 110 kai vagy lúgokkal való lebontásnál gyorsabban dolgozik és sem nyomást vagy magas hőmérsékletet, sem pedig körülményes kezeléseket nem igényel. Ezenkívül a találmány szerinti eljárással a fehérje 115 lebontása az eddigelé szokásos módszereknél óvatosabban és kíméletesebben vihető
