110993. lajstromszámú szabadalom • Magasfeszültségekhez való ívkisüléses kisütőcső

— 339 — a találmányt a következőkben közelebbről világítjuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti kisütőcsövet ábrázolja; a 5 2. ábra e cső egy részének metszete, a 3., 4. és 5. ábrák máskép alakított csövekre vonatkoznak, melyeknek alapgondolata azonban közös. A 6. és 7. ábrák csőrészek összetételének 10 egyik lehetőségét mutatják. A 8. ábra az 1. ábrán feltüntetett cső elektródáinak egyikét mutatja. A 9., 10. és 11. ábrákon olyan foganatosítási példák részei láthatók, melyeknél a 15 vezetőtestek egymást átlapolják. Az 1. ábrán (1) jelzi a katódakamrát és (2) az anódakamrát. A két elektródakamrát, melyeknek fala üveg, csatorna köti egymással össze, amelyben tengeiy-20 irányban egymás mögött négy (3) fémtest van. A katódakamrában a 8. ábrán közelebbről bemutatott (4) izzókatóda van, melynek csavarvonalalakban tekercselt, magas hőfokon olvadó, aránylag 25 nagy elektromos ellenállású (5) maghuzala pl. wolframból áll. Ezen a maghuzalon pl. nikkelből való (6) segédhuzal van csavarvonalszerűen feltekercselve, amelynek felületét elektrónokat 30 könnyen emittáló anyag, pl. báriumoxid borítja. A (8) és (9) árarnho z závezetöhuzalokat, melyeknek végére van az (5) magliuzal erősítve, ionok fellépése elleni védelem céljából hőálló anyagú, pl. tim-35 földből való (10) és (11) szigetelő csövecskék veszik körül, melyek a (12) lapított talpba vannak behelyezve. A hozzávezető huzalok szokás szerint légmentesen vannak ebbe a talpba forrasztva ós az üveg-40 falon kívül folytatódnak. Hasonló módon van a (14) anóda (13) hozzávezetőhuzala a lapított (15) talpon keresztül légmentesen a falon átvezetve. Az anóda célszerűen szénből vagy más, kevéssé porlódó 45 anyagból áll, vagy ilyen anyaggal van bevonva. Az anóda hozzávezetőhuzala szintén (16) védőcsövecskével vehető körül, mely az anóda tartására is való. A perselyalakú (3) fémtestek az üzem 50 alkalmával a (4) és (14) elektródák között fellépő feszültségesésnek a kisülési pályán való megfelelő eloszlását biztosítják. A (3) fémtesteket az üvegből való (17) összekötőrészek, melyek a kisütési csa-55 torna falát képezik, tartják egymástól távol. Az összeköttetés (18) fémgyűrűk útján történik, melyek a (3) testeket körülveszik és a 2. ábra szerinti példánál azokkal együtt egyetlen meg nem osztott fémdarabból vannak. A (17) összekötő- 60 részek a fémgyűrűk széleivel légmentesen vannak összeforrasztva. A fémgyűrűk célszerű anyaga krómvas, melynek az üveghez hozzáforrasztható volta ismeretes. 65 A cső nagymértékben evakuált és benne (.19) higanycsepp van. A kisülési teret tehát ia leghidegebb hely hőmérsékletével meghatározott nyomású higanygőz tölt ki, mely szobahőmérsékleten elegendő 70 ahhoz, hogy a gyújtás végbemenjen. A (17) összekötőrészeknek a kisülési pályából való visszahúzása folytán az elektromos töltések által ezen a falon előidézett potenciál nem hat a (3) vezetőtestek 75 között levő nyílásokba. Az 1. ábrán feltüntetett cső az előbbi foganatosítási alakoktól, amelyeknél a feszültségesésf az elektródák között a fal mentén beforrasztott vagy a falhoz tá- 80 maszkodó fémszakaszok osztják meg, lényegében abban különbözik, hogy az üvegből való összekötőrészek szigetelő hossza hosszabb a fémtestek közti (a) távolságnál. Ezzel a feszültséget vezető ré- 85 szek kis távolságának követelményét a kisülési térben és ezzel egyidejűleg elegendő nagy szigetelő hossz követelményét jobban kielégítjük. Magábanvéve a feszültséget vezető ré- 90 szek kis távolsága nem elegendő, miután tudvalevőleg az átütések gyakran kerülő úton át képződnek, ha a legrövidebb távolság arra nem elegendő. Annak ellenére, hogy ily kerülő utak a (17) üvegfal 95 és a (3) fémtestek közti térben elképzelhetők, visszagyujtások a leirt csőben mégsem lépnek fel, bár a feszültség ahhoz látszólag elegendő, hacsak e tér szélessége elég kicsiny. 100 Ugyanez áll a 3. ábrán feltüntetett foganatosítási. alakra. Emellett a (20) fémgyűrűk, melyek a (3) fémtesteket alátámasztják, nem lépnek a felületre, hanem egészen keskenyek és üveggel van- 105 nak bevonva. Az üvegből való összekötőrészek itt egymásban folytatódnak. A 4. ábrán a leírt foganatosítási alaktól annyiban eltérő foganatosítási alak látható, hogy a (22) összekötőrészek nem no nyúlnak a (21) fémtestek szélein túl, hanem oldalt vannak kiöblösítve. Az 5. áb?a szerint ezeknek az összekötőrészeknek ezenkívül (23) átkarimázásuk van, mely a szigetelést javítja és a legmagasabb fe- 115 szültségekhez ajánlatos. A 4. és 5. ábrákon feltüntetett foganatosítási alakoknál is, melyeknek ugyan a