110993. lajstromszámú szabadalom • Magasfeszültségekhez való ívkisüléses kisütőcső

2. és 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alakokkal szemben hátrányuk nagyobb térsziikségletük, az üvegből való összekötőrészek által bezárt tér elegendő szíi. 5 kentartásával a szomszédos fémtestek közti kerülő riton való átütést elkerüljük. Hogy a szigetelő összekötőrész, illetve az általa a fémtestekkel együtt bezárt tér szűkentartása kedvezően hat a visszalő gyújtás megakadályozására, az erővonalfolyam kapcsán magyarázható meg. Bár az elektrónok a gázionizáció alkalmával nem követik az erővonalakat, pályájukat ezek mégis többé-kevésbé befolyásolják. 15 A 2., 3. és 4. ábrákon néhány erővonal látható. A 2. és 3. ábrán a szakadozott három vonal közül a középső körülbelül a leghosszabb, mely még a csövön belül szabadon halad a gőz-, illetve a gáztér-20 ben. Feltéve, hogy egy elektron ez.í az erővonalat követi anélkül, hogy ionizálhatna, akkor más elektrónok éppoly kevéssé fognak lökésionizációt okozni, miután minden más erővonalnak a kisülési 25 térben rövidebb fitvonala van, Hosszabb erővonalak áthatolnak az üvegfalon. Hasonló jellegű a 3. ábrán is az erővonalfolyam, mimellett azt látjuk, hogy az üvegfal nyeregszerű szűkítésével az erő-30 vonalhossz a cső belsejében még leszállítható. A 4. ábrán feltüntetett csőnél az erővonalak íokép keresztirányban haladnak az összekötőfal oldalt terjedő részei kö-35 zött levő téren át. Mérvadó itt a tér mérete a cső hosszirányában. (31) jelzi az 1. ábrán sémásan megadott kondenzátorokat, melyeket a helyes' feszültségeloszlás biztosítása végett a ki-40 sülési pálya különböző szakaszaihoz párba z a mo s a n k ap cs olh at u nk. A vezető közbenső részek kölcsönös kapacitását növelhetjük is, amint az, pl. a 9. és 10. ábrákon látható. Ezeknél a, foga-45 natosítási alakoknál a (32), illetve (33) részek egymást átlapolják, ami nemcsak al kapacitást növeli, hanem a kisülési pályának a (34), illetve (35) üvegrészekkel szemben való árnyékolását eredményezi cs 50 a visszagyujtások veszélyét csökkenti. A 10. ábra szerint az átlapolás kétoldalú, szükség esetén többszörös is lehet. A eső legjobban függőleges helyzetben kerül üzembe. Emellett a katóda előnyö-55 sen lenn van. Ez esetben felszálló légáram keletkezik, mely a csőfal mentén halad és az! hűti. A 2. ábra szerint a (3) persely és » (18) gyűrű közti gáton (24) nyílás látható, mely arra való, hogy az esetleg a 60 közbenső terekben kondenzálódó higany rajta keresztül a katódakamrába folyhasson. Ha az 1. ábra szerinti csőben a gyűrűk és perselyek külön darabok, tetszőleges 65 módon kapcsolhatók egymással mechanikai úton össze, pl. csavaroshuzallal, bajonettzárral, pontosan illeszkedő kerülettel stb. Célszerű megerősítési mód látható a 6. 70 7. ábrán. Ezek szerint a 7. ábrán külön is feltüntetett kifelé rugózó (25) gyűrű fekszik a külső oldalon a (3) vezetőtest körül körülfutó (26) horonyban és részben a (18) gyűrűn belül fekvő (27) karima megfelelő 75 kivágásában. Ezen, hogy a részeket kényelmesen lehessen összekapcsolni, tengelyirányban haladó (28) kivágás van. Ebben fekszik a rugózó gyűrű egyik (29) vége, mely tengelyirányban és kifelé van 80 lehajlítva. A másik (30) vég érintőirányban eltolhatlanul a vezetőtesthez szorul, célszerűen azzal, hogy befelé hajlik és a horony furatába van dugva. A (3) vezetőtestet most már egy bedugott szerszám- 85 mai meg lehet fogni és azután a fémgyűrűbe be lehet tolni, mimellett arra kell ügyelni, hogy a gyűrűfogó tengelyirányban áthajlított (29) vége elül legyen és a fémgyűrű tengelyirányú (28) kivágásába 90 betolassék. Ezután a vezetőtestet a tengelv körül a rugó másik végének irányába (7. ábra nyílirány) forgatjuk. Ennek folytán a (25) rugó megfeszül és a horonyba belesülyed, úgy, hogy nem emelkedik ki a 95 fémgyűrűből és a test a gyűrűbe már betolható. Ezután a testet visszaforogni engedjük és annyira betoljuk, míg a rugó a fémgyűrű gyűrűalakú kivágásába csappan és ezzel a test meg van erősítve. iq Hogy mily kedvezően különböznek ezen csövek hatásmód és méretek tekintetében az eddigiektől, a kedvező számszerű példa mutatja: Az 1. ábrán feltüntetett fajtájú 1000 ic mA. nagyságrendű áram erősségű és a nem. ható félpariodusokban 125 kV-ig terjedő feszültségű váltóáram egyenirányítására alkalmas csőnek összes (1) hossza nem több 350 mm-nél. A (3) fémtestek (a) tá- u volsága pl. 8 mm és az összekötőrészek átmérője 30 mm, a (3) perselyek belső átmérője kb. akkora lehet, mint az (a) távolság és a (17) összekötőrészek szigetelő hossza kb. akkora lehet, mint e részek u átmérője. Ily cső röntgenberendezések magasfeszültségű szelepeként nagyon alkalmas,