110909. lajstromszámú szabadalom • Készülék és eljárás a tőgy megbetegedése folytán a tej összetételében bekövetkező zavarokra vonatkozó vizsgálat megejtésére

Megjelent 1934. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMILEIRAS 110909. SZÁM. X/f. OSZTÁLY. Készülék és eljárás a tőgy megbetegedése folytán a tej összetételében bekövetkező zavarokra vonatkozó vizsgálat megejtésére. Paul Funke & Co. G. m. t>. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1933. évi május hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi junius hó 23-ika. Ismeretes a tehéntőgy szekréciós zavarainak és a tej ezzel összefüggő rendellenességének szinindikátorral való megállapítása. Ez indikátorok színiváltozása a 5 pH-érték, vagyis a vizsgált tej hidrogénionkoncentráiciója szerint különböző. Egészséges tejnek általában csak szűk határok közt ingadozó pH értéke van; a tőgy megbetegedése aszerint, hogy a tej beteg-10 ség folytán savanyúbbá vagy lúgosabbá válik, a normális pH értéknek csökkenését vagy növekedését okozza. Rendszerint nem betegszik meg egyidőben és egyenletesen a tőgynek mind a négy negyede. E 15 felismerésiből kifolyólag a vizsgálatot úgy végezzük, hogy a tehéntőgy egyes negyedeiből tejprólbákat indikátorral való vizsgálás után egymás közt összehasonlítjuk arra nézive, hogy színezésük azonos vagy 20 különböző-e. A tejpróbát rendesen kis üvegbe töltik és bizonyos mennyiségű szinindikátoirt adnak hozzá. Az üvegcse kezelése és az indikátor mérése azonban nagyon körülményes, úgyszintén a négy 25 üvegcséiben lévő tejpróbák egyirnás közti összehasonlítása is. Az üvegcséik könnyen elcserélihetők úgy, hogy végül nem állapítható meg, hogy a négy tőgynegyed melyike beteg. Azonkívül fennáll az a ve-30 szély, hogy az üvegcsék, mivel a próbákat közvetlenül az istállóban végezzük, eltörnek és tartalmuk veszendőbe megy, amely tartalom nem pótolható minden további nélkül, mert a vizsgálat megejté-35 séhez a tőgynegyedekből vett első fejés használandó. A találmány oly készülék, amellyel a kérdéses vizsgálat könnyű szerrel végezhető. A készülék itatóspapíros darab, amelyet egymástól'bizonyos távolságban levő 40 négy helyen szinindikátoirral itatunk. Mindegyik indikátorifolt mellett felírás van, pl. „ibal hátsó", amely jelzi, hogy melyik tőgynegyedből juttatandó rá a tejpróiba. Az itatós papíroson még egy to- 45 vábbi felirat is van, amely a vizsgálandó tehénre vonatkozó adatokkal töltendő ki. Kísérletek azt mutatták, hogy indikátorként célszerű dibromxilenolszulfonphtalein-t használni, mivel ez a szinindlkátor 50 az istálló^levegő ammoniatantalmának hatása alatt legkevésibbé változik és a savanyú, valamint a lúgos oldal felé is különösein biztosain jelez. Ez az indikátor vöröses-sárgára festi a fehér itatóspapíros 55 •itatott helyeit. Valamely tehén tejének vizsgálata céljából a négy indikátorfolttal ellátott itatóspapirost egyszerűen a tehén tőgye alá tartjuk és mindegyik tőgynegyedből 60 néhány csepp tejet veszünk a felirat szerint az illető tőgynegyedhez tartozó indikátorfoltra. Mihelyt a tej az indikátorfoltot megnedvesíti, utóibibi színét változtatja. Ha mind a négy indiikátorfolt szín- 65 változása egyenlő, akkor a legnagyobb valószínűség szerint mind a négy tőgyinegyed és a belőlük vett tej egészséges. Ez esetben az indikátorpontok általában sárgászöld színűekké válnak. Ha azonban a 70 tejjel nedvesített indikátorfoltok színezésében eltérés mutatkozik, akkor meglehetős biztonsággal az egyik vagy több tőgynegyednek megbetegedésére lehet következtetni. Hogy a tőgynegyedek közül me- 75 lyik egészséges és melyik beteg, könnyen