110906. lajstromszámú szabadalom • Tengelyelrendezés függetlenül vezetett kerekekhez, különösen gépjárműveknél

Megjelent 1934. é^i október lió 15-én. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 110906. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Tengelyelrendezés függetlenül vezetett kerekekhez, különösen gépjárműveknél. Daimler-Benz Aktiengresellscliaft cég* Stuttg-art-Untertürkheim A bejelentés napja 1934. évi február hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 13-ika. A találmány igen célszerű tengelyel­rendezés, függetlenül vezetett kerekek­kel. A találmány szerint lényegileg mind­egyik kerékhez két vezetőkart alkalma-5 zunk, melyek főként a jármű hossztenge­lyei körül lengenek; a két vezetőkar, mely a kereket függélyes lengési síkban ve­zeti, a kerethez célszerűen nem-vezetett tekercsrugók révén rugózik. Az elrende­lő zés emellett olyan, hogy az aggregátumot lehetőleg kevés alkatrésszel és lehetőleg zárt külső alakban lehetőleg szerves egész­szé egyesíti. A találmányból ezenkívül a következő 15 előnyök származnak: az egyszerűség foly­tán rendkívül nagy üzembiztonság, me­lyet a nyomásra igénybevett, vezetés nél­küli tekercsrugók alkalmazása (ellentét­ben a megbízhatatlan húzott rugókkal) 20 még lényegesen növel; gyakorlatilag tel­jes súrlódásmentesség, mert a vezetés nélküli tekercsrugókat egymáson súrló­dással elmozduló részek nélkül lehet meg­szerkeszteni és ennek folytán hosszú élet-25 tartam; a rugókat sem kenni, sem ellen­őrizni nem kell; a lehető legideálisabb járás, mert a súrlódásmentes rugók rend­kívül nyugodt járást tesznek lehetővé, a legkisebb lökésekre is azonnal reagálnak Su és a lökéseket felfogják, mielőtt azok a keretre átszármaznának. A harántsíkban lengő vezetőkarok al­kalmazása révén az aggregátum igen cél­szerű elrendezését valósíthatjuk meg. A 35 vezetőkarokat könnyen kiképezhetjük, úgy hogy azok egyszersmind maguk közé fogják a rugózást is. Ezenkívül az elren­dezés általában stabilabb harántrezgések­kel szemben, mint egyéb elrendezések. A keret és a vezetőkarok igénybevétele ked- 40 vező. Ha továbbá minden egyes kerék vezető­karjait úgy rendezzük el, hogy ezek csuklói lényegileg parallelogrammokat alkotnak, akkor, kormányzott kerekekre 45 alkalmazva, a járás igen előnyösen meg­javul, mert a kerekek párhuzamosan ve­zetődnek és így a kormányzott kerekekre nem hatnak vissza giroszkópus erők, me­lyek főleg heves csapkodást szoktak 50 okozni. A vezetőkaroknak a jármű hosszközép­síkján kívül történő csuklós megerősítése, továbbá kedvező térviszonyok és célszerű keretszerkezetek megvalósítását teszi le- 55 hetővé. A mellékelt rajz a találmány szerinti tengelyelrendezés egyik foganatosítást alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra felülnézet. A 60 2. ábra elölnézet. A mellső kerekeket két-két villaalakú (al, bl), illetve (a2, b2) vezetőkar vezeti (1. ábra), melyek csuklósan csatlakoznak egyrészt a kerethez, pl. oldalsó hossztar- 65 tokhoz, illetve a keret (c) haránttartójá­hoz, efölött és ez alatt, másrészt a mellső kerekek (ol, o2) tengelyosaptartói­hoz, ezenkívül pedig csuklós parallelo­grammot alkotnak, úgy hogy a kormány- 70 zásra a kerekek ferde helyzetéből eredő giroszkópos visszahatásokat elkerüljük. A kerekek rugózása a vezetés nélküli (dl, d2) tekercsrugókkal történik, melyek egyrészt a (pl, p2) ágyazóbakokhoz, más- 75 részt az alsó (bl, b2) vezetőkarokhoz tá-

Next

/
Thumbnails
Contents