110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső
— 6 — módon. A jelzett kapcsolással megnehezítjük az izzóelektróda fűtőhuzalának átégését a hálózati feszültség ingadozásai esetén, mert a gázpálya a fesziiltség-5 lökésekkel szemben úgyszólván biztonsági szelepként hat; ennek folytán a fűtőhuzalt a lámpa kisülési feszültségének megfelelően takarékosan méretezhetjük. A gáznyomásnak és az elektródatávol-10 ságnak a találmány megvalósításához szükségelt értékei különböző típusú lámpáknál különbözők lesznek és a gáztöltés nemétől, a bura alakjától, az elektródák nagyságától és minőségétől ós 15 egyéb tényezőktől is függenek, úgy hogy általánosan érvényes számszerű vagy elméleti elhatárolás alig lehetséges. Befolyást gyakorol továbbá a lámpa tervezésénél szem előtt tartott főcél is, vagyis 20 hogy a pozitív oszlop elnyomása vagy a kisülési feszültség minimális volta, vagy a kisülési feszültségnek az áramerősségtől való függetlenség érendő el elsősorban. Mint már említettük, leggyorsab-25 ban néhány összehasonlító kísérlettel lehet célt érni. Ezek a kísérletek nem okoznak nehézségeket, mert hiszen a leírás tisztán jelöli meg azokat az utakat, amelyeken a találmány szerinti lámpához 30 juthatunk. Ennek megfelelően a következőkben közlendő számadatok inkább közelítő szabályoknak tekintendők, melyeket bizonyos lámpatípusoknál, melyek ugyancsak 35 a találmány körzetébe esnek, nem kell okvetlenül betartani. Másrészt viszont lehetnek olyan lámpák is, melyek ámbár gáznyomásuk és elektródatávolságuk a közelítő szabályoknak meg is felelnek, 40 de burájuk különleges alakja vagy tetemes .,falbefolyások" folytán alig, vagy nem adnak katódikus fénytüneményt, vagy pedig kisülési feszültségük túlságosan magas, vagy az áramerősségtől 45 függő. Általában ajánlatos a higanyoszlopmilliméterekben kifejezett gáznyomás és a milliméterekben kifejezett elektródatávolság (P) szorzatát 100-nál nem na-50 gyoibbra választani; legtöbb esetben (P) kedvező értéke 10 és 40 között, célszerűen 20 körül lesz. Megjegyzendő ehhez, hogy az elektródatávolság extrém értékei esetén (300 mm fölött, 5 mm alatt) a (P) szor-55 zat már nem jellegzetes. Olyan kis lámpáknál, melyeknek burája nagyság és alak tekintetében a szokásos izzólámpákéhoz hasonló, a gáznyomást közelítően 10 mm alatt, célszerűen 1—5 mm között szabhatjuk meg; az elektródatávolság 60 ugyanekkor ne legyen túlnagy, pl. 50 mm-nél nagyobb, de akár 2 mm-ig is csökkenthető; különösen két izzóelektródás váltóáramú lámpáknál ajánlatos a a kis elektródatávolság. Az említett kis- 65 méretű lámpáknál rendszerint akármilyen elektródatávolság megfelel, úgy hogy csak a megfelelő gáznyomás körzetét kell megállapítani. A lámpa gáztöltésére minden nemes- 70 gázt vagy nernesgáz-elegyet használhatunk s a töltéshez fémgőzt, különösen higanygőzt is adhatunk. A katódikus fénytünemény különösen akkor lesz erős és gyakorlati fényforrásként alkalmas, ha a 75 gáztöltés neont egymagában vagy más gázokkal vagy gőzökkel elegyesen tartalmaz. Kitűnt, hogy az ilyen lámpáknak (különösen a neont és higanygőzt tartalmazó lámpáknak) fénye világosság és fi- 80 ziológiai hatás tekintetében az azonos szerkezetű, de neont nem tartalmazó lámpák fényét felülmúlják és hogy épen a neont tartalmazó találmány szerinti szerkezetű lámpák igazolják a katódikus 85 fénytünemények gyakorlati fényforrás gyanánt való használhatóságát. A katódikus fénytünemény legtöbbnyire — különösen több gázt vagy gőzí. tartalmazó gáztöltés esetén, de gyakran 90 tiszta gázok esetén is — két vagy több különböző iényintenzítású és néha különböző színű zónából áll. De mindig az izzó katődával (izzóelektródával) szomsz-édc-s zóna a legerősebb fényitenzítású és az 95 optikailag a leghatékonyabb része a fénytüneménynek. Ez a belső zóna azt a vélelmet kelti, hogy az izzókatóda kiküldte elektronok közvetlen batáskörzetének felel meg és ezt a felfogást nem csak az 100 támasztja alá, hogy a zóna terjedelme és intenzitása a gáznyomástól és az elektrónemissziótól függ, hanem az a körülmény is, hogy a belső zóna hiányzik abban a körzetben, amely az izzókatóda nememit 105 táló részeivel szomszédos; a gyengébben fénylő külső zóna valószínűleg az izzó katóda elektronemissziójának másodlagos hatásaira vezethető vissza. Megjegyzendő természetesen, hogy az egyes zónák ma- llf gyarázata csak hipotetikus. A találmány szerinti lámpákat egyen árammal vagy váltóárammal tarthatjuk üzemben. Az előbbi esetben elégséges csak a katódát közvetve fűtött izzóelektróda- t; ként kiképezni; lehet azonban természe-