110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső

lesen két vagy több izzőelektródás lámpát is egyenárammal használni. Váltóáramú lámpákat legcélszerűbb két egyforma izzóelektródával felszerelni; lehet 5 ugyan az egyenirányító hatás folytán egyetlen izzóelektródás lámpákat is váltóárammal üzemben tartani, de ilyen esetben az áramfrekvenciának igen nagynak kell lennie, nehogy a fény lobogjon. A 10 lámpákban természetesen szükség esetén segédelektródákat is alkalmazhatunk. A csatolt rajz néhány találmány szerinti kiviteli példát mutat, megjegyzendő azonban, hogy a nagyszámú lehetséges 15 alakok közül csak néhányat mutatunk be. 1. ábra egyenáramú; 2. ábra váltóáramú lámpát mutat, mindkettő ballonalakú buráival; ezek az ábrák egyúttal az idegen fűtés állandósítására való kapcsolást is 20 mutatják. 8. álbra .hengeres búrájú lámpát mutat, míg a 4. ábrabeli lámpa csöves, hogy ennek kapcsán az elektródák közötti bura-szükülés befolyását megmagyarázhassuk; a 3. és 4. ábrabeli lánjjpáknak 25 két izzóelektródája van, úgy hogy különösen váltóáramú üzemre alkalmasak. A közvetve fűtött (1) izzóelektródák (az 1. ábrán az [1] izzókatóda) lényegileg kívül elektronemittálóval (pl. bariumoxid-30 dal) ellátott csövecskék (ol. nikkelből, molybdenből, wolframból, stb. való csövecskék), melyek belsejében foglal helyet a (2) fűtőhuzal (pl. wolfram-huzal). Mindegyik csövecske az egyen-, illetve váltó-35 áramforrás megfelelő pólusával van kapcsolva, mely célból legegyszerűbb vezető kapcsolatot létesíteni a csövecske ós a (2) fűtőhuzal áramtápláló huzala közt; lehetne azonban a fűtőáramkört és a kisii-40 lési áramkört egymástól elkülönítve is kiképezni. Az 1. és 2. ábrák szerint a fűtőáramkör a kisülési pályáihoz párhuzamos és minthogy az ezeken az ábrákon feltüntetett lámpáknak az 5. ábrabeli karakte-45 risztikájuk van, mely szerint a kisülési feszültség a (Z) gyujtásponttól kezdve az áramerősségtől független (az abscissatengellyel párhuzamos) a (2) fűtőhuzalon keresztüláramló áram a kisülési áram kü-50 lönböző értékei esetén is egyenlő értékű marad. Ennekfolytán a lámpa nagyobb kisülési áramerősségek esetén is csak a gyújtásra szükségelt idegen fűtőteljesítményt fogja fogyasztani. A fűtőáramkör 55 egyik vagy mindkét elektródára terjedhet ki; a fűtőáraimkör belső kapcsolása tetszésszerinti lehet s a fűtőáramkörben tetszésszerinti ellenállások is lehetnek. Minthogy az (1) izzóelektróda köröskörül elektronemittáló réteggel borított, a kató- 60 dikus fénytünemény, melynek belső zónáját pontozott (4) külső határával jeleztük, az elektródát körülzárja, úgy, hogy az elektróda a fény-kisugárzást egyáltalán nem zavarja. A (3) anóda az 1. ábra sze- 65 rint kis felületű egyszerű huzal, úgy hogy lailig állja útját a fénysugaraknak. Az 1. és 2. ábrabeli lámpáknál a katódikus fénytünemény gyengébben világító külső zónája rendszerint az (5) burafalig terjed, 70 kivéve, ha a bura aránytalanul nagyméretű; a 3. ábrabeli rövid hengeres lámjpák-Siál is sok esetben az egész lámpaburát tölti ki a katódikus fénytünemény. Ha az 1. és 2. áibraíbeli lámpáknak nincs 75 nagyon nagy burája, akkor bármekkora elektródatávolságot ihiasználihátunk, úgy hogy esetenként csak a gáznyomásnak azt az értékét kell megállapítani, melynél a katódikus fénytünemény a találmány 80 értelmében lép fel. Ajánlatosabb azonban kis elektródatávolságokat választani, ez a 2. ábrabeli lámpáknál az egyetlen fénytüneménnyé való, már említett egybeolvadást megkönnyíti. Ha a gáztöltés 85 neon-t tartalmaz, a kisülési feszültség, miként az 5. ábrából is láthatjuk, rendszerint 16 Volt körül van. A 3. ábra szerint kiképezett lámpáknál az elektródák távolságára is tekintettel 90 kell lenni, mert egy bizonyos elektródatávolság túlléptével bármilyen gáznyomásnál is már a pozitív oszlop is kezd képződni. A 3. ábra (6) eredményes vonala gyenge pozitív oszlop .felléptét jelzi. 95 Ha az elektróda-távolság nagyobb, a pozitív oszlop intenzitása és terjedelme is nagyobb lesz, amíg végül a pozitív oszlop lesz a lámpa túlnyomó fénytüneménye, amikor azoniban a lámpa már nem 100 tartozik a találmány szerinti lámpák közé. Ez jóval előbb (vagyis már kisebb elektróda-távolságnál) lép fel akkor, ha a lámpa a 4, ábra értelmében közepén csövesen szűkítve van, mert a szűkített (7) 105 középső részben a pozitív oszlop könnyebben fejlődik ki. Ennél a lámpa a laknál a fal — befolyásnak is tetemes szerepe van, különösen ott, ahol a (7) középrész a bővebb végrészékbe megy át. Ezek a (8) át- 110 meneti részek tényleg csak az elektródák egyike felé vannak fordítva, míg a többi ábra lámpáinál az összes falrészek mindkét elektróda felé néznek. Ha a 4. ábrabeli (7) középrészt annyira bővítjük, hogy 115 a 3. ábrabeli buraalak jöjjön létre, a ká-