110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső

— 5 — tében is haladást jelent. Már régóta törekedtek a nemesgázlámpák üzemi- és kisülési feszültségének lehető csökkentésére és épp ebből a célból -vezették be az izzó-5 katódát a hideg katóda helyett. De még ezekkel az izzókatódákkal sem sikerült a kisülési feszültséggel (feszültségeséssel) számottevően 50 Volt alá kerülni. A találmánnyal kapcsolatban már most to megállapítottuk, hogy az eddigi izzókatódás nemesgázlámpáknál elérhető alacsony kisülési feszültségek egyáltalán nem a lehető legkisebbek és hogy az eddig használatos lámpák különös kiképzése (pl. 15 hosszú, az elektródákat befogadó végeken kibővített csövek) volt a főoka annak, hogy a kisülési feszültség elméleti minimális értékeit nem tudták elérni. Kitűnt ugyanis, hogy legtöbb esetben a 20 pozitív oszlop elnyomását célzó taláhnány szerinti rendszabályok, különösen a gáznyomás csökkentése és az elektródatávolság kisebbítése a kisülési feszültség csökkenését vonják maguk után, úgy hogy 25 végül — a pozitív oszlop gyakorlati eltérésének megfelelően — a feszültség minimális értéke érhető el, melyet a gáznyomásnak vagy az elekti'ódatávolságnak további csökkentésével már nem lehet 30 kisebbíteni. Ez az alacsony feszültség a találmány szerinti lámpák egy osztályának fontos jellegzetessége, melynek jelenlétét arról ismerhetjük fel, hogy az ilyen lámpáknál a gáznyomás és az elektróda-35 távolság további csökkentése — egyébként változatlan körülmények mellett — nem eredményez az elektródák között további feszültségesést. Módunkban van tehát minden adott esetben egyetlen vagy 40 egynéhány kísérlettel megállapítani, vájjon egy adott lámpának a találmány szerinti „minimális feszültsége" van-e. A minimális feszültség elérését a lámpabura alakja a már említett „falbefolyás" foly-45 tán akadályozhatja; ezt az akadályt azonban a faibefolyás kiküszöbölésére ajánlott rendszabályokkal elkerülhetjük. A „minimális feszültség" számszerű értéke természetesen a gáztöltés nemétől 50 függ. Olyan lámpáknál, melyek töltésében neon van, kb. 16 Volt, de mindenesetre 25 Voltnál kisebb lesz. Az ilyen lámpáknál tehát a gáznyomást és az elektródatávolságot annyira csökkentjük, 55 amíg a feszültségesés jelzett értékeinek nagyságrendjét elérjük. A gáznyomás és az elektródatávolság csökkentése és általában a találmány szerint alkalmazandó rendszabályok a lámpa áramfeszültség-karakterisztikáját 60 is megjavítják, nevezetesen ellapítják, úgy hogy végül a találmány szerinti lámpák egy olyan osztályához juthatunk, melynél a kisülés feszültségesése az áramerősség tekintélyes körzetéiben gyakorla- 65 tilag ugyanaz. Ezt a feszüLtségállandóságot talán azzal magyarázhatjuk, hogy a találmány szerinti rendszabályok kiküszöbölik mindazokat a veszteségforrásokat (pozitív oszlop, falbefolyás stb.), 70 melyeknek feszültségfogyasztása az áramerősségtől, vagy áramsűrűségtől függ. A kisülés feszültségesésének, tehát egy fon- . tos üzemértéknek állandósága fokozza a lámpa üzemének egyenletességét, mert 75 az üzemfeszültség ingadozásai a kisülési feszültséget nem befolyásolják. A kisülési feszültségnek a kisülési áramtól való függetlensége az izzóelektródák fűtését is megjavítja. Nyilván- go való, hogy az izzóeléktródák vagy az izzókatóda egyenletes fűthetősége és az ettől függő elektronemisszió a lámpa üzemi használhatóságára nagy jelentőségű. Míg a közvetett fűtésű izzókatódás ismert nemes- 85 gázlámpáknál a fűtőáram vagy valamely elkerülhetetlen ingadozásoknak alávetett üzemtényezőtől, pl. a hálózati feszültségtől függő vagy valamely külön áramforrásból eredt, a találmány szerinti 90 lámpa egy tovább tökéletesített alakjánál a gyújtás után a fűtőáram gyakorlatilag állandó értéken tartható, még pedig a kisülési áram nagyságától függetlenül. Ezt úgy érjük el, hogy egy olyan 95 lámpában, melynek feszültségesése az áramerősség üzemszerű vagy nagyobb körzetében konstans, az izzóelektróda fűtőkörét, illetve a fűtőhuzalt a kisülési pályához mellékzárlatba kapcsoljuk, még 100 pedig úgy, hogy a kisülés konstans feszültségesósének a fűtőáram konstans értéke feleljen meg. Ennek folytán az izzóelektróda idegen fűtése a, kisülési áramnak abban a körzetében, amelyben a ki- 105 siilési feszültség konstans, egész önműködően konstans értékű lesz s minthogy ez az érték a gyújtáshoz szükségelt áramerősséggel egyenlő, még az a további gazdasági előny is adódik, hogy a lámpa 110 minden kisülési áramerősségnél az idegen fűtésre csak a gyújtáshoz szükségelt mennyiséget veszi fel és fogyasztja el. A lámpa gyújtása után az izzóelektródahőmérsék már csak magának a kisülés- 115 nek hatására növekszik, még pedig enyhén emelkedő, könnyen szabályozható