110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső

Megjelent 1934. évi október lió 210-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 110874. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Elektromos kisiiló'cső. Lederer Anton vegyész Wien. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi julius hó 9-ike. Eddig az elektromos izzókatódás kisülési lámpákat hosszú hengeres csövek gyanánt képezték ki és fényforrás gyanánt a kisülésnek azt a részét használták, melyet 5 pozitiv oszlop, néha „törzs" névvel szoktak jelölni. Ennek megfelelően igyekeztek a pozitiv oszlop fényintenzitását lehetőleg fokozni s erre a célra sok rendszabályt, pl. az elektródák között a kisülési pályának 10 mesterséges szűkítését találták ki. Ezeknél az ismert lámpáknál bizonyos körülmények között az izzókatódával szomszédos térben is lehet fénytüneményt észlelni, mely ugyan — valószínűleg a 15 hosszú pozitiv oszlophoz képest csekély terjedelme folytán — kevéssé tűnik fel, de az oszloptól nemcsak eltérő külseje tekintetében különböztethető meg élesen, hanem abban is, hogy léte és kiképződése szoros 20 összefüggésben van az izzókatódán fellépő folyamatokkal, különösen anniak elektrónemissiójával. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a „katódikus kisülési részek" ezen 25 fénytüneménye sokkal alkalmasabb hatékony fényforrás kiképezésére, mint a. pozitiv oszlop, különösen, ha a lámpának az izzólámpák szokásos méreteivel és gyertyafényével kell birnia, Ennek megfelelően 30 a találmány tervszerűen abból a törekvésből indul ki, hogy a pozitiv oszlopot, illetve a hozzátartozó fénytüneményt lehetőleg gyengít sük vagy esetleg egészen el is nyomjuk, ellenben az izzókatódával szom-35 szédos hozzátartozó fénytüneményt lehetőleg kifejlesszük. Ezt elég alacsony gáznyomás és elektródatávolság megválasztásával érhetjük el. Kitűnt ugyanis, hogy — később még ismertetendő bizonyos feltételek betartá- 40 sakor — a pozitiv oszlop mindinkább kisebb, illetve gyengébb, de mindenesetre jelentéktelenebb lesz, minél inkább csökkentjük az elektródatávolságot, miközben azonban a katódikus kisülési részek fény- 45 tüneménye gyengitetlen marad vagy intenzivebb és kiterjedtebb lesz. Ugyanilyen értelemben hiat a gáznyomás, ill. a gázsűrűség csökkentése és általában minden olyan rendszabály, mely az elektródatávol- 50 ság és a,z elektrónoknak a gázban megtett átlagos úthossza, közti viszonyt csökkenti. A találmány kitűzött célja értelmében egyrészt el kell kerülnünk a pozitiv oszlop keletkezését támogató körülményeket, 55 másrészt meg kell állapítani és betartani a „katódikus" fénytünemény hatékony kifejlődéséhez szükséges feltételeket. Mielőtt azonban erre bővebben térnénk rá, tisztázzuk, hogy az eddigiekben és a 60 következőkben mit kell „katódikus" kisülési részek és „katódikus" fénytünemény alatt érteni. A legtöbb gázkisülés fizikai értelemben nem egységes képződmény, hanem több részből áll, melyek egymástól 55 viselkedés és külalak tekintetéiben jól megkülönböztethetők. A katódával mindig szomszédos egy (sok esetben ugyancsak több zónából álló) kisülési terület, mely szorosan összefügg a katódáin fellépő folya- 70 matokkal és úgyszólván a katódához van kötve. Ép ezért ezt „katódikus" kisülési területnek vagy „katódikus" kisülési résznek fogjuk nevezni. Ennek a résznek a katódávial való szoros összefüggése, pl. '75 abból is kitűnik, hogy mindig követi a, katóda helyváltozásait, holott más kisülési részeket, mint pl. a pozitiv oszlopot