110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső
— 2 — az ilyen helyváltozás lényegileg nem befolyásolja. Egy másik kritérium az a mód, amellyel ez a „katódikus" fén5r tünemény ki,fejlőd|ik. Ez a fényitünemény 5 ugyanis a gáznyomás növelésekor a katóda elektronemittáló felülete felé öszszébb szorul, a gáznyomás csökkentésekor ellenben a katódafeliilettől kiindulóan kifelé tért nyer. Általában szoros ösz-10 szefüggés van az izzókatóda elektronemissziója (a találmány csak izzókatódás lámpákra vonatkozik) és a katódikus fénytünemény közöiít, mely összefüggés, pl. abban nyilvánul, hogy az elektron-15 emisszió fokozása a fényintenzitást növeli, miinellett csak olyan területek gerjesztődnek fénylésre, melyek közvetve vagy közvetlenül az emittált elekt ronoK hatása alatt állnak. Ha itt a kisülés kató-20 dikus „rész"-éről van is szó, mégis tekintetbe veendő, hogy bizonyos körülmények között ez a rész, esetleg az egész vagy majdnem egész kisülésre, ill. lámpára kiterjedhet, vagyis a nem-katódikus kisü-25 lés-vész teljesen vagy majdnem teljesen elnyomott lehet. Miként már említettük, a találmány éppen az ilyen szélsőséges esetek előidézésére1 törekszik, hogy a katódikus fénytünemény legyen a lámpa 30 fő fényforrása. Az izzókatóda kiképezésénél és üzeménél némely, a kívánt katódikus fénytünemény lótesülésére elsőrendű fontosságú feltételt kell betartani; ez a körülmény is 35 igazolja a katódikus kisülési rósz és a katóda közti szoros összefüggést. Megemlítendő elsősorban, hogy a katóda hőmérsékén'ek nem szabad túl magasnak lennie, valószínűleg mert ez a 40 szomszédos katódikus kisülési terület hőmé rsékét befolyásolná. Kitűnt ugyanis, hogy a kívánt katódikus fénytünemény, lia pl. az izzók utóda elektronemittáló anyagául wolframot használunk, nem lép 45 fel. Ennek megfelelően a találmány olyan, lámpákra korlátozódik, melyeknek izzókatódái már aránylag alacsony hőfokon bőségesen emittálnak elektronokat. Legcélszerűbb erre a célra olyan anyagokat 50 használni, melyek már 1000° körül vagy alatt kellő számú elektrónokat emmittálnak. Ilyen anyagok gyanánt, pl. a földalkáli-fémek vagy oxidos vegyületeik váltak ismertté. Az emisszió-hőmérsék csök-65 kentése egyúttal a lámpa gazdaságosságát is növeli. Megállapítottuk továbbá, hogy az emittáló izzókatóda-felület különböző helyein nem szabad számottevő potenciálkülönbségnek lennie, mert különben állandó 60 üzemet és hosszantartó katódikus fénytüneményt nem tudnak fenntartani. Ha pl. emisszióképes bevonatú, árammal táplált izzóhuzalt használunk izzókatóda gyanánt („közvetlenül" fűtött izzókatóda), 65 akkor a kisülés mindjárt a gyújtás után íényívszerűen koncentrálódik az izzóhuzal egyes helyeire, ahol az emisszióképes bevonatot azonnal elgőzölögteti s legtöbbnyire még a huzalt is átégeti. A 70 találmány szerinti lámpánál tehát általlában csak közvetve fűtött izzókatódák jönnek tekintetbe, mert a közvetett fűtésnél az emittáló izzókatóda-felületet könvnyen lehet állandó potenciálon tartani és 75 közelítően egyenletesen fűteni. Különösen előnyösnek bizonyult az izzókatóda közvetett belső fűtése. A pozitív oszlop kiképzésére, illetve elnyomására a lámpa burának, különösen 80 ott, ahol az elektródák közötti kisülést határolja, rendszerint tetemes befolyása van. A kisülésnek az elektródák közötti térben való erős összeszorítása vagy befűzése elősegíti a pozitív oszlop felléptét és §5 kifejlődését s egyben gátolja a katódikus fényíüncmény kiterjedését, melyeit úgyszólván a pozitív oszlop gátol a lámpa befűzöl t részébe való behatolásban. Arra kell tehát törekednünk, hogy az elektró- 90 dák közötti szakaszon a kisülési tér haíántméretei, vagyis a kisülési pályára merőleges méretek ne korlátoztassanak, így pl. a bura hengeres és az elektródák a buravégeken vannak, a rövid és bő 95 híenger előnyösebb a hosszú keskeny hengernél. De egyébként is az elektródák közötti szakaszon a burának akár helyenkénti szűkítését is legjobb elkerülni. Az edényfalak fent ismertetett hatásait 100 a „falbefolyás" bővebb osztályába sorozhatjuk s általában azt a követelményt állíthatjuk fel, hogy ezeket a befolyásokat, amennyiben ezek — mint a legtöbb esetben — a pozitív oszlop kifejlődését 105 támogatnák és a katódikus kisülési rész kifejlődését gátolnák, lehetőleg kiiktatjuk. Nyilvánvaló, hogy erre vonatkozó általános irányvonalakat nehéz megadni, mert a falbefolyás igen sokféleképen top 110 fel s esetenként a bura alakjától, az elektródák nagyságától, távolságától és elrendezésétől, valamint több más részlettényezőtől függ. Ha azonban a találmány szemmeltartásával a pozitív oszlop elnvo- 115 mására és a katódikus fénytünemény ki-
