110836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg- és más hasonló anyagok szárítására

Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRrtsÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110836. SZÁM. — X/h. (II/a.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tőzeg- és más hasonló anyagok szárítására. Techno-Chemieal Laboratories Limited cég- London, mint Gram Tamás mérnök londoni lakós jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 30-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 2-ika. A találmány olyan szárító eljárás és be­rendezés, amelynél a szárítandó anyag he­vített válaszfalfelületekkel benső érintke­zésben levő gáznemű közeg, pl. levegő je-5 lenlétében mozog, amikoris pl. ez a gáz­nemű közeg az anyagot szuszpendálva szállíthatja. A találmány különösen olyan, a jelzett fajtához tartozó eljárás, amelynél a magasabb hőmérsékleti fokozaton való 10 szárítás gőzeiből visszanyert hőt alacso­nyabb hőmérsékleti fokozatban való szárí­tásra újból hasznosítjuk, amint ezt pl. a 249.289. számú brit szabadalom leírása is­merteti. 15 Egyik ismert szárító eljárás szerint a magasabb hőmérsékleten dolgozó szárító­ból származó gőzzel terhelt gáznemű közeget, a részlegesen szárított anyagtól való elkülönítés után, közvetlen érintke-20 zésbe hozzák folyadékkal, amelyben a gőz kondenzálódik úgy, hogy rejtett hőjét e folyadéknak adja át és ezt magasabb hő­mérsékletre hevíti, mire a folyadékot, he­vítő közegként, alacsonyabb hőmérsékle-25 ten dolgozó szárító válaszfalaival érintke­zésben keringésbe hozzák. Kitűnt azon­ban, különösen amikor szemcsés vagy ap­rított anyagot kell szárítani, hogy az ala­csonyabb hőmérsékleten dolgozó szárító-30 ban korrózio és szennyezés lép fel, ami arra vezethető vissza, hogy a finom porré­szecskék és, illetve vagy bizonyos gőzök a ciklontípusú vagy másfajta szeparátorból elillanak és, illetve vagy az előnyösen be-85 iktatott tisztító lecsapató hatása alól ma­gukat kivonják úgy, hogy az említett por és gőzök a hevítőfolyadékkal keverednek és így a válaszfalfelületekhez vitetnek. A találmány célja, általában, az előb­biekben jelzett hátrányok elhárítása és a 10 jelzett fajtájú eljárásban a hő visszanye­résének az eddiginél kielégítőbbé és gaz­daságosabbá tétele, A találmány olyan, a jelzett fajtához tartozó szárító eljárás, amelynél az alacso- 45 nyabb hőmérsékleten való szárítást maga­sabb hőmérsékleten történő szárítás gőzei­ből visszanyert hővel végezzük, olyan fo­lyadéktest közbeiktatásával, mely közve­tett hőkicserélési viszonylatban van olyan 50 másik folyadékkal, melyben az említett gőzökből a rejtett hőt visszanyerjük. A találmány továbbá eljárás olyan, ki­váltképen szemcsés anyagok szárítására, melyeket a szárítás közben gáznemű közeg 55 a hőt átvivő válaszfalfelületekkel szoros viszonylatban tovaszállít. A találmány sze­rint a hőt a szárításra egynél többször hasznosítjuk azzal, hogy az egyik szárító­fokozatban fejlődő gőzök rejtett hőjét 60 keringésben tartott folyadékra visszük át és ezt a hőt másik, alacsonyabb hőmérsék­leten dolgozó szárítási fokozatban haszno­sítjuk, emellett pedig ezt a keringésben tartott folyadékot hőkicserélési viszony- 65 latba hozzuk a folyadék korrodáló hatásá­nak ellenállni képes válaszfalfelületeken át egy másik folyadékmennyiséggel, melynek keringtetésével az alacsonyabb hőmérsék­leteken dolgozó szárító válaszfalfelületeit 70 hevítjük. A találmány továbbá az előző két bekez­dés bármelyike szerinti olyan szárító eljá­rás, amelynél a két folyadék közötti hőát­vitelt kis, pl. 2—5 C° nagyságrendű hő- 75 mérsékleti különbséggel végezzük.

Next

/
Thumbnails
Contents