110836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg- és más hasonló anyagok szárítására
A találmány továbbá olyan szárító eljárás, amelyben az egyik szárító egységben fejlesztett gőzök hőjét másik, alacsonyabb hőmérsékleten, azonban két fokozatban 5 dolgozó szárító egység hevítésére hasznosítjuk úgy, hogy portól és effélétől gyakorlatilag lehetőleg mentes gőzökről, kis hőmérsékleti különbséggel a folyadékkal nedvesített, lényegileg felületi területeken 10 való közvetlen érintkezés révén hőt viszünk át egy keringő folyadékra, melyben a gőzök lehűlnek és részlegesen lecsapódnak, majd pedig erről a folyadékról, ugyancsak kis hőmérsékleti különbségek-15 kel, a hőt átvivő válaszfalfelületek segélyével, hőt viszünk át olyan másik keringő folyadékra, mely az alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó szárító hevítőközege. A találmány továbbá az előző bekezdé-20 sek bármelyike szerinti eljárás foganatosítására való olyan szárító berendezés, amely szerveket tartalmaz a hőnek közvetlen érintkezés nélkül való átvitelére, valamely szárító egységből származó gő-25 zökkel érintkezésben volt folyadékról olyan másik folyadékra, mely egy másik szárító egység hevítőközege. A találmány kiterjed a következőkben ismertetett szárító eljárásokra és készülé-30 kekrc is. A rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas készülék kiviteli példájának vázlatát mutatja. A találmánynak egyik, pl. tőzeg szárítá-35 sára alkalmas foganatosítási alakjához használt kivitele szerinti készülék olyan két fokozatú vagy kettős hatású szárítót tartalmaz, mely a 294289. számú brit szabadalom leírása szerint készült és dolgozik 40 azokkal a kiegészítésekkel és módosításokkal, amelyeket a következőkben fogunk ismertetni. Ha az ábrázolt berendezésben a találmány szerint dolgozunk, az (o, ol) tápké-45 szüléken át bevezetett tőzeget vagy effélét levegőben vagy levegő és gőz keverékében szuszpendáljuk, amelyet a (d) fújtató szállít és amely ennek folytán a tőzeggel vagy effélével együtt, az (a) szárító (al) 50 csövein vagy más hevített felületein át halad, ahonnan ciklontipusú (f) szeparátorba jut, amelyben a száraz vagy részben szárított tőzeg a gőzöktől elkülönül. Ez az anyag az (il) vezetéken át távozik és a tő-55 zeg az alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó fokozatot az- ismertetett úton járja át, majd pedig az (o2) tápkészüléken áthaladva a magasabb hőmérsékleten dolgozó (b) szárítási fokozatot járja sorban át. Az alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó 60 (a) szárító számára való levegőt a (d) fújtató az atmoszférából veszi és miután az (f) szeparátorban a tőzeget elkülönítettük, ez a levegő az (f) szeparátorból (fl)-nél az atmoszférába távozik. 65 A magasabb hőmérsékleten dolgozó (b) szárítóban használt levegő és, illetve vagy gőz azonban, a (dl) fujtató hatása révén, zárt körfolyamú keringést végez, amennyiben az említett fujtatóból a magasabb hő- 70 mérsékleten dolgozó (b) szárítóba és az ezzel kapcsolatos (12) szeparátorba, majd pedig az (i3) vezetéken át a (g) tisztítóba jut, amelyben az (f) szeparátor után visz-Hzamaradt portartalom nagyobb része le- 75 csapódik. A (g) tisztítón való áthaladás és az abban való messzemenő tisztítás után a levegő és a gőz keveréke a következőkben közvetlen hőkicserélőnek nevezett (h) készüléken halad át, ahol közvetlen és benső 80 érintkezésbe jut a víznek vagy más folyadéknak a (hl) permetezőkkel előállított permetével, amely ily módon felhevül (és amelyet az eddigi szárításnál, rendszerint, az alacsonyabb hőmérsékleten dol- 85 gozó szárító csöveinek vagy más hőátvivő válaszfalainak közvetlen hevítésére használtak). A levegő és a gőz ezután a közvetlen hőkicserélőből, az (i) vezetéken át visszatér a (dl) fujtatóhoz, hogy a maga- 90 sabb hőmérsékleten dolgozó (b) szárítón át újból keringést végezzen, mégpedig előnyösen, amint ezt a rajz mutatja, a részben szárított tőzeggel vagy effélével együtt, amelyet az (il) vezetéken át az 95 alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó (a) szárítóval kapcsolatos (f) ciklon-szeparátorból juttatunk be. Azt a vízmennyiséget, amelyet az előbb megadott módon a (h) közvetlen hőkicse- 10 rélőben felhevítettünk, az (11) szivattyú a (k) készlettartányon és (1, 12, 13) vezetékek, továbbá egy csöves hőkicserélő belső (ml) csövén át keringésben tartja, ahonnan ez a víz a (h) közvetlen hőkicserélő 10 (hl) permetezőihez tér vissza. Tiszta víz vagy más alkalmas folyadék állandó mennyiségét az (14) szivattyú az (15, 17) és (18) csőrendszeren át szállítja úgy, hogv az az említett csöves hőkicserélő koncén- 11 trikus csövei közötti (16) gyűrűteret átjárja és ily módon való felhevítés után az alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó (a) szárító (al) csöveihez jut, hogy ennek válaszfalfelületeit hevítse és az (a) szárító- 11
