110833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termelésingadozások fedezésére

— 2 — végett a terhelést az idővel lineárisan növekvőnek vettük fel. Állandó nyomású és ahogy feltételeztük, állandó hőmérsékletű gőznek meghatározott fajlagos térfogata és 5 meghatározott hőlartalma van. Ez azt jelenti, hogy az erőgép kétszeres teljesítményéhez — ha feltételezzük, hogy a hatásfok ugyanaz marad — az erőgépbe kétszeres mennyiségű gőzt kell bevezetni. 10 Ebez azonban fel kell tételezni, hogy a turbina belépő keresztmetszetei kétszeres terhelésnél kétszer akkorák lesznek. Az, hogy ezek a lineáris viszonyok a valóságban nincsenek meg teljesen, az alapvető 15 vizsgálatoknál elhanyagolható. Az erőgép belépő keresztmetszetének a terheléstől való függőségét a 3. ábrán sematikusan mutatjuk. A vezérlőszerv tehát mindenkori állásával a hajlóközegnek a géphez való 20 szállítását és ezzel annak teljesítményéi; befolyásolja. A találmány az 1. és 2. ábráikon szemléltetett alapvető szabályozási eljárásoktól teljesen eltérő szabályozási eljárás. A ta-25 látmány értelmében ugyanis nagynyomású gőzerőműveknél a terhelésingadozások fedezésére a gőzfejlesztőt terhelésnövekedésnél emelkedő, terheléscsökkenésnél pedig eső karakterisztikával működtetjük, úgy 30 hogy a -1. ábra szerinti karakterisztikát kapjuk, amelynél ismét azt tételeztük fel, hogy kényszeráramlású kazánról van szó, amelynek lápvízzel való ellátására és a kényszerárarn 1 ás fenn 1 art ására körforgó 35 szivattyút használunk. Az 1. és 2. ábrákkal elleniéiben a munkaközeg nyomását a terhelési körzeten belül nem tartjuk állandó értéken, hanem a nyomás növekvő terhelésnél nő, csökkenő terhelésnél csök-40 ken. Megjegyezzük, hogy ha valamely kényszcráramlással dolgozó gőzfejlesztőnél a nyomást rugólerhcicsű lúláramió szeleppel vagy más vezérlő szervvel tartjuk állandó értéken, amelyet oly módon ter-45 helünk. hogy a terhelő erő változásakor másik nyílásérték van. egyensúlyban,, akkor ilyen kazánnál sem lesz a karakterisztika vízszintes vonal, hanem gyengén emelkedő görbe. A nyomás ilyen változásai 50 azonban a szabályozó egyenetlenségi fokán belül vannak és gyakorlatilag elhanyagolhatók. A találmány szerinti eljárásnál a karakterisztika emelkedése nagyold) és pedig lényegesen nagyol)!), mini ahogy 55 ezt a szabályozók szokott egyenetlenségi foka eredményezné. Az újszerű eljárás következményei olyan, sokoldalúak, hogy a következőkben csak a legfontosabbakat emeljük ki. Tételezzük fel. hogy a turbina úgy mé- 60 retezett, hogy az 35 atmoszféra nyomásnál és 450° (', hőfoknál dolgozik a legjobb vákuummái és a legjobb hatásfokkal. Ekkor a turbina meghatározott gőzsúlynál meghatározott teljesítményt ad. 65 Emelkedjen a terhelés csúcsterhelésnél normális értékének négyszeresére. Ezt a csúcsterhelést csak úgy fedezhetjük, ha a kazán megfelelő mennyiségű gőzenergiát szolgállathat. Ha az emelkedő ka- 70 rakteriszlika kihasználásával a kazánnyomást ugyancsak 450° C hőmérséklet mellett 160 atmoszférára emeljük, akkor a gőz fajlagos térfogata 0.095-ről 0.018-ra csökken. Ez azonban azt jelenti, hogv a 7ö kazánon átáramló gőztömeget ötszörösére növelhetjük anélkül, hogy a gőzsebesség a kazánban, és a turbinában — egyetlen még tárgyalandó kivétellel — lényegesen emelkedne. Ennek feltétele természetesen: 8C az, hogy a megnövelt gázmennyiségnek megfelelő hőmennyiséget a tüzelőberendezés fejleszteni és a kazánrendszerre leadni képes legyen. Ez azonban minden további nélkül elérhető. így az emelkedő kazán- 85 karakterisztika azt eredményezi, hogy a turbinán, a gőznek növekvő nyomással csökkenő fajlagos lérfogata folytán annál nagyol)!) gőzsúly nyomul .keresztül, minél nagyobb a nyomás a kazánban. Ebből a 9D kazánhoz csatlakozó erőgép szabályozásának ismét új módja adódik, amennyiben az erőgép szabályozójának csak a gőzfejlesztő változó karakterisztikájával ki nem egyenlített ingadozásokat kell ki- 95 egyenlítenie. Az r>. ábrán a 3. ábrának megfelelően a terhelést az idő függvényében, mint emelkedő görbét rajzoltuk fel. Ha ebben a diagrammban az erőgép szabályozószervei- K nek az egyes terheléseknek megfelelő állásait berajzoljuk, úgy a 3. ábra szerinti viszonyokkal ellentétben az egész terhelési körzeten belül állandó szeiépnyílást kapunk. Tehát míg az eddig alkalmazott üzemeljárásoknál az erőgép bajtóközegének szállított mennyiséget a bebocsátószelep állása határozza meg, a szelepállásnak a találmány szerinti új eljárásnál nincs befolyása, vagy csupán annyi, hogv kis tel- ^ jesí 1 ményingad0zások kiegyenlílésére szolgál, amelyek a kazánrendszer lehetetlensége folytán az emelkedő karakterisztikával nem egyenlíthetők ki. A 6. ábrában, mely a teljesítményt az idő függvényében j. erősen ingadozó terhelés esetén mutatja, a görbe emelkedő (a) ágába hullámvonalai rajzoltunk, amely egészen semaliku-