110833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termelésingadozások fedezésére

— 8 -san jelzi, hogy a vczérlőszervnek példaképen hogyan kell befolynia, hogy szabályozását a 'kazánkarakterisztika változásának megfelelő szabályozásra rávigye. 5 A szabályozás most tárgyalt viselkedésének a turbina működése szempontjából az a rendkívüli jelentősége, hogy a fajlagos gőzfogyasztásra lapos lefolyású görbét kapunk, azaz a fajlagos gőzfogyasztás 10 növekedése növekvő terheléssel kicsi. Hozzávetőleges számítás szerint a fajlagos gőzfogyasztás növekedése a turbina legjobb hatásfokának megfelelő terheléstől mintegy négyszer ekkora maximális terhelésig 15 mintegy 12<>/o, esetleg még kevesebb, míg olyan berendezéseknél; amelyeket az eddigi módon tartottak üzemben konstans belépő viszonyok alapján, 30—40°/o növekedés is található. A turbina építése szempontjából 20 a szabályozás ennek a módjának előnye a lényeges leegyszerűsítés és ezzel az ár csökkenése. A 6. ábra szerinti diagramm egyszersmind üzemeljárást is mutat, t. i. a változó >5 karakterisztikának csak bizonyos alapterhelés — amit a vízszintes (G) egyenes jelez — fölött való alkalmazását, ami sok esetben különösen célszerűnek fog bizonyulni. A kazánt és az erőgépet úgy mé-10 retezzük, hogy ennél az alapterhelésnél hatásfokuk a legjobb. A gépek szerkesztésénél főként arra kell ügyelni, hogy az utolsó turbinafokozatokban a gőz nedvességtartalma az alapterhelés alapjául szol-5 gáló gőzállapotnál a megengedhető mértéket közbenső túlhevítés alkalmazása nélkül túl ne lépje. A turbina nyelőképességét ennél a belépő gőzállapotnál' úgy méretezzük, hogy fúvóka szabályozásnál a 0 bebocsátó szelepek, vagy a fojtószelep még nem teljesen nyitott, hogy kis terhelésnövekedések említett kivezérlése lehető legyen. Ha most az erőgép terhelése az alapterhelés alá süllyed, a kazánt to-5 vábbra is, természetesen a víz és hőszállítás megfelelő csökkentésével úgy tartjuk üzemben, hogy a gőzállapot az alapterhelésnek megfelelő értékeken marad, míg a turbinát szabályozó szerveinek kihasz-5 nálásával, a szokott módon vezéreljük. Ezt a szabályozási körzetet a 6. ábrán keresztirányú vonalkázással tüntettük fel. A berendezés szabályozását különböző szempontok szerint építhetjük fel. Ha a 5 szabályozandó erőgép pl. önműködően dolgozó vagy frekvenciát tartó gépcsoport, úgy a primer szabályozási impulzust a gép fordulatszámáról vagy a villamos áram frekvenciájáról vezethetjük le. A fordulati vagy frekvenciaimpulzus sok esetben azon- 60 ban túl későn vagy pedig pontatlanul fog működni. Célszerűbbnek látszik ezért a szabályozási impulzust a villamos erőgéppel termelt energiából, illetőleg valami más terhelési értékből levezetni. Ilyen szabá- eiö lyozás következménye minden esetben az, hogy a fajlagos térfogat erősen változik, hogy a gőzsebesség a kazánban., a túlhevítőben, a csővezetékben és a turbinában közelítőleg állandó marad, míg a vízsebes- 70 ség a kazánban és a gőzsebesség a kondenzátorban nő. Ezenkívül, mint ahogy már jeleztük, a gőzsebesség a turbina utolsó fokozatában is nő. A következőkben két szabályozási le- 75 hetőséget írunk le, amelyek különösen célszerűeknek látszanak. Már tárgyaltuk, hogy a turbina szabályozó szelepének feladata az, hogy a kis terhelésingadozásokat, amelyeket a változó karakterisztikával nem 80 egyenlítünk ki, kiszabályozza. A szabályozószelep normálisan nincs tehát teljesen nyitva, hanem lehetővé teszi a gép bebocsátó keresztmetszetének kismértékű megnagyobbítását. Ennek az a következmé- 85 nye, hogy a tartós üzemi állapotban a szelep előtt magasabb nyomás van, mint mögötte. A szelep előtti megnövelt nyomás bizonyos energiatartalékot jelent, úgyhogy az esetleg fellépő terhelésliökéseknél asza- 90 bályozó szelep nyitásával bizonyos mértékben megnövelt energia áll rendelkezésre. Ez természetesen nem elegendő a megnövelt teljesítmény fedezésére. A tüzelőanyagra, levegőre és vízre ezért telje- 95 sítmény impulzus hat közvetlenül, amelyet pl. a generátor teljesítménymérőjéről vezethetünk le. Hogy a levegőt egyidejűleg Ugyancsak változtatjuk-e vagy pedig a légszabályozást a tűzszabályozás után, mint too finom szabályozást használjuk, pl. a gőz hőfokával vezérelve, vagy pedig széndioxyd mérővel, a kazán üzemviszonyaitól függ. A tűzszabályozás hatását a kazán hőkapacitása befolyásolja. A hőkapacitás 105 növekvő terhelésnél késleltetően hat, anynyiban, hogy a kazán részeit ugyancsak nagyobb hőfokra kell hozni. Ezt a befolyást azonban kiegyenlíthetjük, ha a hőszállítást túlszabályozzuk, azaz több tü- 110 zelőanyagot és levegőt vezetünk be, mint ez a nagyobb terhelésnek megfelelő tartós állapotnak megfelel. A tartós állapoton túl megnövelt hőszállítás a tartós állapot elérte után a gőz hőfokának emelkedésé- 115 ben nyilvánul meg. A gőz hőfoka megkívánt értékére úgy vezethető vissza, hogy hőimpulzussal, mint korrigáló impulzus-