110769. lajstromszámú szabadalom • Csévélő-, fonó- vagy cérnázógép

— 3 — vándorló cséveegység lefelé irányuló (19) karral ellátott (15) testből áll. A (15) tes­ten a gép belseje felé (18) vezetőgörgők vannak, melyek közül az egyik a (41) 5 állványrészekkel összekötött (16) futópá­lya felső felületén gördül, míg a másik két görgő oldalt a futópályára támaszko­dik. A gép belsejére néző görgőt a (15) testben lengő rövid (39) kar hordja. En-10 nek az a célja, hogy a kerületén rovát­káit görgőt a (39) kar kilendítése által a futópályáról leemelni lehessen. A (15) test egy (40) rugója gondoskodik arról, hogy a (39) emelő állandóan a futópályá-15 hoz szoruljon. A (19) kar alsó végén, mely a (20) lefutócsóvét hordja, szintén (18) görgő van, mely az alsó (17) futópályára támaszkodik. Biztonság kedvéért a (19) kar alsó végén még egy (18a) pecek lehet, 20 melyen ellengörgő ülhet. A (39) kar ki­lendítésével tehát a cséveegységet felji emelni és elszedni lehet, mert minden egyes eséveegységnek a szállítcszervvel való kapcsolata is kényelmesen oldható. 25 Mindegyik (15) test, a cséveegység foga­natosításának megfelelően, a képzendő (13) cséve számára kilendíthető (14) kar­ban elrendezett (66) orsót, továbbá a te­kercselendő csévél kerületi súrlódással 30 magával vivő szervet, mint pl. csévélő­tengelyt hasított dobot, a fonalvezetéket, a (49) fonalőrzőt, a (48) fonalfeszítőt, elektromos üzemnél az áramleszedőket, az árammegszakítót és a motort hordja. 35 Az 1—5. ábrák a gép egyik foganatosí­tási példáját mutatják oldal- és felülné­zetben, valamint nagyobb léptékben két cséveegységet, részben elül- és oldalné­zetben, részben metszve és felülnézetben. 40 Minden egyes cséveegység a 4. ábra szerint a (.15) testből könnyen kivehető (1) csévélő hengert tartalmazza, mely a képezendő (13) keresztesévé! kerületi súr­lódással magával viszi. Magát a csévélő 45 hengert szintén kerületi surlódássia.1 az alatta elrendezett (4) fonalvezetőhenger forgatja. E (4) henger kerületén kereszt­hornyok vannak a (6) fonalvezető ide­odamozgatására, mely fonalvezetőt a 50 (6a) rúd vezeti. A (4) fonalvezetőhenger üreges és hom­lokfalaival a zárt (59) tokokban alkalma­zott (60) golyóscsapágyak útján egy helyt­álló üreges (61) tengelyen forgathatóan 55 van ágyazva. Köpenye elektromotor (62) rotorját tartja, míg a (63) sztátor az üre­ges (61) tengelyen van elrendezve. Az üreges tengelyben egyúttal a (21a) áram­hozzávezető vezetékek is vannak. Ha a fonal lefutott, vagy ha fonalszaka- 60 dás történt, a (49) fonalőrző a 3. ábra sze­rint balra leng ki és (49a) ellenkarja a példaképen egy (50) lemezrugón elrende­zett kontaktusrészt megemeli, *úgy, hogy az (51) kontaktus megszakad, az elektro- 65 motor megáll és a megfelelő cséveegység kiiktatódik ugyan, ennek ellenére azon­ban a többi egységgel továbbvándorol. Háromfázisos áram esetén a 3. ábra sze­rint három végnélküli, körülfutó (21) ká- 70 beit alkalmazunk, melyeket a (36) és (37) kábelkerekek hordanak. Az egymás felett elrendezett (36), illetve (37) kábelkerekek egy-egy közös (29) tengelyen vannak és azokat egymástól (55) lemezek szigetelik 75 el. Az áramhozzávezetés (52) csúszókon­taktusok (2. ábra is) útján történik, me­lyek közös (54) csapszeg körül forognak, mely viszont helytálló (53) tartóba van szerelve. Az áramot a három végnélküli 80 (21) kábelről a vándorló cséveegységekre (38) menesztők viszik át, melyek a (15) tartó megfelelő tartórészeihez csuklósan lehetnek erősítve. A (36) és (37) kábelkere­keken (38a) fogihézagok vannak, melyekbe 85 a (38) menesztők kábelszorítóhelye a ká­belt mozgató fogakként kapaszkodnak. A végnélküli hozzávezető kábelek tehát ezen foganatosítási példánál egyúttal a cséve­egységek továbbító szervei. Az egyúttal 90 továbbító szervekként ható (21) kábelek hajtására például helytálló elrendezésű (42) elektromotor forgását (43, 44) fogas­kerekek útján a (45) tengelyen ülő (46, 47) csavarhajtóműre viszi át, melynek (47) 95 része a (29) kábelkeréktengelyen ül. A (45) tengely külön (45a) állványrészben lehet ágyazva. A 6. és 7. ábrákon feltüntetett fogana­tosítási példánál fonalvezetőhenger he- 100 Ivett a magában véve ismert, forgó, szár­nyas (5) fonalvezetőt alkalmazzuk, melynek üreges (61) tengelye azonban találmány szerint helytálló elrendezésű. Az (5) ve­zető ezen az üreges tengelyen szintén (59) 105 tokokba bezárt golyóscsapágyakon fut. Agya úgy bővül, hogy (56) dobköpenyt al­kot, melynek (58) homlokfalai súrlódó ke­rekeknek vannak alakítva, melyek az (1) csévélőhengert kerületi súrlódással ma- 110 gukkal viszik. A szárnyas fonalvezetőt az (56) dobkö­penyen eltolódás ellen (57) állítógyűrűk bzitosítják. Az (56) dobköpenyen belül (4. ábrának megfelelően) példakép egy elek- 115 tromotor van. A hatás azonban lényegi­leg azonos, mint az 1—5. ábrákon feltün­teti foganatosítási alaknál.

Next

/
Thumbnails
Contents