110712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy feszültségnek gáztöltésű terekbe, főleg elektrószürőkbe való be- vagy ily tereken való átvezetésére

Megjelent 1934. évi szeptember hó 34-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110112. SZÁM. — VIIT/k. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nagy íeszültségnek gáztöltésű terekbe, főleg elektrószűrőkbe való be- vagy ily tereken való átvezetésére. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft cég Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 28-ika. A találmány nagy feszültségnek gázr töltésű terekbe, főleg elktrószűrőkbe való be- vagy ily tereken való átvezetésére való, ismert eljárásnak és berendezésnek 5 további kiképzése. Az ismert berendezésnél az áramvezetőn elrendezett harang szigetelő folyadékba merül, mely folyadékot felvevő tartály a merülő harangon belül fekvő csőcsatornát alkot, melyen 10 az áramvezető köz meghagyásával vonul át. A találmány szerint az áramvezetőt átbocsájtó csőcsatornát és ennek révén a merülő harangot is, szennygáznak és ned-15 vességnek a gáztöltésű télből való behatolásának meggátlására és az ezzel kapcsolatos szigetelési veszteségek elkerülésére, a szennygáz áramlási törekvésével ellenkező irányiban leibegőtestmentes gáz-20 alakú szigetelőközeggel öblögetjük. A találmány szerinti öblögető gáz, elektrószűrőknél, célszerűen a lebegőtestektől elektromos úton megszabadított tisztagáz. Előnyösnek bizonyul az öblítőgázi meg-25 szárítása és felmelegítése; e célból pl. az öblítőgázt betápláló vezetéket a gáztöltésű meleg téren vezetjük át. Egy célszerű megoldásnál a szigetelő folyadékot felvevő tartályt meleg tiszta-30 gázzal táplált kettős fenékkel látjuk el, melyből a meleg tisztagáz egyrészt a szigetelő folyadék fölötti merülő harangba, másrészt a gáztöltésű tér, különösen az elektrószűrőkamra szennygázanaik áram-35 lási törekvésével ellenkező irányban, az áramvezetőt körülvevő esőcsatornába kerül. E kiképzése folytán egyrészt szennygáz nem hatolhat be a szigetelő folyadék fölötti harangba, a, szigetelő folyadékot a tartály feneke közvetlenül fűti, míg a 40 merülő harangban lévő folyadék közvetlen fűtést kap, másrészt pedig feltétlenül meggátoljuk a szigetelésre káros kondenzátum képződését. Pl. elektrószűrőknek -szilárd szigetelő 45 anyagból való, nagyfeszültségű szigetelőinél már javasolták tisztagáznak a szigetelő 1 ölöt ti el-, vagy a szigetelőn való átvezetését, vagy a szigetelőt felvevő térnek a szennygázzal telt tértől tisztagőz- 50 réteggel való elzárását. Szintúgy javasolták már szigetelő folyadékon kívül szilárd szigetelőt is tartalmazó átvezetéseknél, szintúgy tiszta folyadékátvezetésnél a folyadéknak melegen tartását oly cél- 55 bél, hogy kondenzvíz képződését és a szigetelő folyadéknak vezető folyadékréteggel való borítását vagy ilyennel való keveredését meggátoljuk. Ezzel szemben a találmánynál a folya- 60 dék át- vagy bevezetés oly kiképzéséről van szó, melynél valamely gázalakú szigetelő anyag, egyrészt védőgázként használható fel a szigetelésre káros alkatrészeknek a gáztöltésű térből való beható- 65 lás meggátlására és másrészt a folyadék, valamint az átvezetés folyadékának a kondenzátum-képződés folytán veszélyeztetett üregeinek felhevítésére hasznosítható. 70 A rajz példaképem megoldási alakot szemléltet. (10) a szigetelendő vezeték és (11) annak a gáztöltésű térnek, pl. elektrószűrőnek tokja vagy falaz,atrésze, melybe a 75 vezeték be-, illetve melyen a vezeték átvezetendő. A (11) tokon a (16) szigetelő folyadékot felvevő (15) tartály foglal he-