110689. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti és egyéb járművek önműködő kapcsolására

— 2 — csakis a végleges önműködő kapcsolófejekkei kellene kapcsolnunk a kocsikat. Az eddigi, mindkét csoportba tartozó javaslatok hátránya a nyilvánvaló pazarlás, 5 nagy összegű, holt tőkebefektetés, az üzem megnehezítése stb. Az átmeneti időre szánt kapcsolók bevezetése, szakértők becslése szerint, 'legalább is két-három évig tartana. Minden 10 államban a kocsiállomány nagy részét fel kellene szerelnünk ily kézi kapcsolókkal és ezt a munkát szükségképen valamennyi európai államban egyidejűleg kellene elvégeznünk, mert máskülönben zavarok ke-15 lctkeznének az országok egymásközti forgalmában. Kézenfekvő, hogy mily bonyodalmak keletkeznének már abból is, hogy a különböző államok gazdasági ereje is különböző. 20 Az átmeneti időre szánt kapcsolók száma, amennyit az egyes államoknak felszerelniök kellene, aránylag nagy lenne, mimellet l az evvel járó tetemes költség részben felesleges volna, mert üzierai okokból 25 oly kocsikat is el kellene látnunk ilyen átmeneti kapcsolókkal, amelyekre a jövőben egyáltalában nem is alkalmaznának végleges, lökéshárítós középső kapcsolókat, mert pil. az illető járművek szerkezete nem 80 engedi meg azt. Az átmeneti időre szánt kapcsolók alkalmazása egyébként már azérl is holt és gazdaságtalan kiadást jelentene, mert hiszen utóbb, a végleges középső kapcsolók 35 bevezetése alkalmával amúgy is ki kellene vál l an unk valamennyiüket. További hátrány, hogy azálalakílástillető eddigi javaslatok értelmében kétszer ('sőt esetleg többször is) be kellene tanítanunk 40 a kocsik kapcsolásához szükséges úji fogásokra az egész vasúti kezelőszemélyzete!:, ami bizonnyal ugyancsak üzemzavarok forrása lenne. A lörzsszabadalom szerinti, járulékos ön-45 működő kapcsolófej különleges kiképzésével, amit a leírás folyamán részletezünk, az eddig javasolt mindkét csoportba tartozó rendszerek hátrányait, jeientős megtakarítások elérése mellett kiküszöbölhet-50 jük és a kezelőszemélyzet testi épségének biztonságát azonnal elérhetjük. A találmány szerinti járulékos kapcsolófej, igen egyszerű módon, vagy abba az üzemi helyzetébe állítható be, amelyben önműködő-55 leg kapcsolódik valamely régi kapcsoló horgával, vagy pedig üzemen kívüli helyzetébe forgatható, amelyben egyáltalán nem akadályozza meg. hogy az a végleges, önmíí. ködő, .lökéshárítós középső kapcsoló, amelyen a járulékos fejet elrendeztük, a maga 60 rendes módján kapcsolódjék a végleges, önműködő kapcsolókkal. Világos, hogy ily módon már az álmeneli időben is a legnagyobb üzemi előnyökéi érhetjük el. Ezenkívül, elmarad annak a 65 szüksége, hogy az egyes államok a járműveknek az új kapcsolókkal, való ellátásában egyidejűleg és egyforma ütemben járjanak el, mert hiszen a találmány szerinti járulékos kapcsoló valamennyi új: és valameny- 70 nvi régi kapcsolóval önműködőlég kapcsolódik. ' Az egyes államok, a találmány szerinti kapcsoló berendezése esetén, évenként annyi kapcsolót szerezhetnek be maguknak, 75 amennyit pénzügyi helyzetük az adott időpontban megenged és csupán ama járművekre kell felszerelnünk az új' kapcsolókat, amelyek e célra beválnak, míg a gyengébb szerkezetű kocsik teljes sorozata min- 80 (len további nélkül, mindvégig megtarthat j'a a régi csavar kapcsolókat, anélkül, hogy ebből üzemi nehézségek keletkeznének, mert hiszen a találmány szerinti új kapcsoló a közönséges csavarkapcsoló hor- 85 gával is önműködőlég kapcsolódik, anélkül, hogy ezt a kapcsolót bármiként is átalakítanunk kellene A rajzok az új kapcsolók kiviteli példáit különböző állásokban tűntetik 1'c.l. Az 90 1. ábra felülnézet és részben vízszintes metszet, a 2. és 3. ábra pedig oldalnézel és rész-Don hosszmetszet. Az 1. ábrában az (a) rész jelenti min- 95 donestül a járműnek tetszőleges szerkezetű, végleges önműködő kapcsolófejét. A (b) rész mindenestül ehhez ízülő kapcsolótag, amely annyira oldalt forgatható., hogy nincs többé az (a) végleges kapcsolófej! rendes 10C működése útjában, vagy pedig úgy forgatható be az (a) kapcsolófej: elé, hogy eközben ugyanoly módon kapcsolódik vele, mintha az (a) kapcsolófeji valamely szembejövő és ugyancsak végleges önműködő ka])- lOc csolóval kapcsolódnék. A (c) rész mindenestül jelenti a járulékos kapcsolófejet, amely az elforgatható (b) kapcsolótagra van erősítve. Az (1) végleges kapcsolófejihez ízülő (2) u( kapcsolótagra olyként erősítjük a (3) járulékos fejet, hogy ez utóbbi, a (2) kapcsolófej! beforgatott állásában, folytonos a 11 a szembeérkező kocsi (1) horga szintjében marad, amint ez a 2. ábrából látható. Ha 111 azonban a (2) kapcsolótagot oldalt visszaforgatjuk. akkor a (3) járulékos kapcsoló-