110681. lajstromszámú szabadalom • Keltetőgép

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110681. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Keltetőgép. Gftttinger Heinrich mérnök Wettingen. A bejelentés napja 1933. évi október hó 17-ike. A tojásoknak mesterséges keltetésénél és a csibék felnevelésénél elérhető hatás lehető növelése céljából szükséges, hogy a hőmérséklet a keltetőtérben állandó és a 5 szellőztetés olyan legyen, hogy a tojások és később a csibék bőséges mértékben, de káros huzattól mentesen, kapjanak friss levegőt és hogy a részben elhasznált levegő, miután a tojásokat, illetve a csibé-10 ket egyszer körüljárta, lehetőleg közvetlenül távozzék a keltetőtérből. Kitűnt továbbá, hogy előnyös, ha a tojásokat bizonyos időközökben nemcsak megforgatjuk, hanem helyüket is változtatjuk. 15 Az ismert keltetőgépeknek (emeletes keltetőknek) az a hátránya, hogy a keltetőtérbeli hőmérséklet nagyon ingadozik és hogy levegőjüknek megújítása nem elegendő. A levegőt a keltetőtérbeni csak örvénylő inoz-20 gásba hozzák, úgyhogy ezzel a betegségcsírák okozta fertőzés veszedelmét nagyban fokozzák és azonkívül a túlerős léghuzat a tojáshártyákat kiszárítja és a kelteitési folyamatot károsan befolyásolja. A talál-25 niány célja e hátrányok kiküszöbölése és ezzel a lehető legnagyobb gazdaságosság elérése. A találmány szerint a keltetőtér elé előmelegítőt, illetve visszhűtőt helyezünk, amc-30 Íven egyrészt az eltávozó meleg levegő átáramlik és közben saját melegének legnagyobb részét válaszfalaknak adja át és amely másrészt a friss levegőt szívja be és ekkor a távozó levegő által hevített vá-35 laszfalak a friss levegőt közel a keltetőhőmérsékletig előmelegítik. A találmány gondoskodik továbbá arról, hogy a levegő, miután a tojásokat, illetve a csibéket körüljárta, a keltetőtérből közvetlenül távozzék 40 és hogy a tojiások a keltetőfólyamat közben ne csak megforgattassanak, hanem helyüket is változtassák. A rajz a találmány egy kivileli alakját példaképen mutatja. Az 1. ábra vázlatosan mulatja a keltetőgép 45 metszetét és részben előnézetét. A 2. ábra a gép oldalnézete. A 3. ábra a tojáskeretek távlati képe. A 4. ábra a görgők ágyazása a tojáskeretben. Az 50 5. ábra a csibefiók távlati képe. A 6. ábra a csibefiók és tojiáskeret kombinációja elől- és oldalnézetben. A 7. ábra a fujtató vázlatos rajza. (1) az előnyösen! fából készült, a hő- 55 mérséklet esése ellen szigetelt keltetőszekrény, (2) a tulajdonképpeni kéltetőtér, amelyben vízszintes (10) csúszósínekként kiképezett eszközöket helyezünk el a tojáskeretek, illetve csibefiókok felvételére. A 60 (2) keltetőtér előtt az úgynevezett előmelegítő, illetve visszhűtő foglal helyet, amely két egymás mellett, de egymástól elkülönítetten elhelyezett, közös (20) válaszfalú (3) és (4) csatornából áll, ahol is a levegőt 65 a (3) csatorna beszívja, míg a meleg fáradtlevegő a (4) csatornán' át a szabadba távozik. A kiáramló meleg levegő ekkor hőjének legnagyobb részét a célszerűen a hőt jól vezető anyagból, pl. alumínium- 70 bádogból készült (20) válaszfalaknak adja át, amelyek viszont a felvett melegnek legnagyobb részét a szomszédos csatornában áramló friss levegőnek adják át. Ily módon tehát a hőnek csak csekély töredéke jiut 75 a szabadba a be- és kiömlő levegő és a továbbított légmennyiség közti hőmérséklet különbségnek megfelelően. Az előmelergítő, illetve a visszhűtő oly méretezésű, hogy a friss levegő hőfoka a fűtőkamrába 80