110681. lajstromszámú szabadalom • Keltetőgép

való belépésekor csak néhány fokkal ki­sebb a szükséges keltetési hőfoknál. A to­jásoknak túl nagy hőmérséklet által való veszélyeztetésétől nem kell tartani az elő-5 melegítő elrendezése folytán, mivel liogv nem adhat le több hőt, mint amennyit fel­vett. A hőveszleségek a levegőnek még igen nagy mértékben- a keltetőtér térfogatának óránkénti 5—10-szercsére való megújításá-10 nál is jelentéktelenek,, mert maga a levegő csak csekély hőkapiciLású. Hogy a friss levegő áramát minden ká­ros huzathatástól mentesítsük és arra kőnyszerítsük, hogy lehetőleg sok hőt ve-15 gyen fel, illetve adjon- le, a csatornák ke­resztmetszetét úgy választjuk, hogy a lég­áram útjába aránylag nagv ellenállást he­lyezzünk, úgyhogy sebessége kisebb legyen-1 in-iiél percenként, míg ellenben ez érték 20 az, ismert emeletes keltetőknél megközelítő­leg 100-szoros. (5) oly röpítőfujtató. amely különösen alkalmas kis légmennyiségek to­vábbítására nagy ellenállásnál és ameíly mint a 7. ábra mutatja, különibőző helye-25 ken helyezhető el. így pl. a 7a. ábra sze­rint két ventillátorl alkalmazunk, az egyi­ket a friss levegőcsatorna beáramlási tor­kolatánál, a másikai a fáradt levegő csa­tornájának kiömlési torkolatában, a 7ib. 30 ábra szerint csak egy fújtatót alkalmazunk a friss levegő csatorna végén-, úgy mint az 1. ábrában. A 7c. és 7d. ábrák' a fujji tatómű elrendezésének további változatait mulatják. 35 ((3) a fűtés, pl. elektromos ellenállásos fűtés, (7) az ezt önműködően ellenőrző automata és (9) az elpárologtatandó folya­dékot felvevő tartály. Az utóbbi, valamint a (6) fűtés előnyösen az előmelegítő- és 40 a keltelőtér közt elhelyezett, a (22) válasz­fallal a (2) keltelőlérlől elválasztott kam­rában van. Ebben az úgynevezett keverő­kamrában a fűtés egyrészt a még hiányzó hőt, másrészt a (9) tartályban levő l'olya-45 dék a szükséges nedvesség;'! adj:a ál a le­vegőnek. A fűtés természetesen pl. köz­vetlenül a keltetőtérben is lehetne, anél­kül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. (8) az előmelegítő és keverő-50 kamra, illetve keltctőter közti összekötő­csatorna, (21) a levezetőcsatornához vezető oldalsó, függélyes összekötőcsatornába -be­épített c!lenállás, amely megakadályozza; hogy a levegő csak e függélyes csatorná-55 ban ömöljék be és ki. anélkül, hogy a keltelőléren- átáramolják. A 3. és 4. ábra a kikeltendő (19) tojá­sokat felvevő (11) tojáskerelet szemlélteti, amely egyúttal a tojások forgatását teszi 60 lehetővé. E célból a (11) tojáskeret oldal­falaiban a (12) görgőrudakat ágyazzuk ak­ként, hogy a saját tengelyük körüli forgá­son kívül függélyes síkban is mozoghatnak. Ezt azzal érjiük el, hogy a görgőrudak vé­gén rögzített (15) csapok az oldalfalak füg- 65 gélyes (14) hasítékaiba-n- csúsznak. Az öl­dali alakon a jó szellőztetés kedvéért (13) lyukak vannak. Használatkor a (11) tojás­keretet a (2) keltetőtérben helytállóan el­helyezell, vízszintes (10) csúszósínekre he-70 lyezzük, amikor is, amint a 6. ábrából lát­ható, az összes görgőrudak a (10) csúszó­síneken nyugosznak és a keret eltolásakor azokon- kén-yszermozgásúan gördülnek és forognak és a rajtuk fekvő tojásokat saját 75 tengelyük körül való megforgatáson- kívül helyükből a síkban ki is mozdítják. A to­jáskeret -oly hosszú, hogy hossza valamivel kisebb a ketletőtér mélységénél, úgyhogy, amint a 2. ábra mutatja, a (10) síneken 80 szabad tér marad, amely elegendő arra, hogy a tojások 180°-kal megforgattassanak A tojásoknak időszakos, megforgatása! és helyükből való elmozdítását tisztán csak a tojáskeretnek a (10) csúszósíneken való 85 eltolásával végezzük. A gyakorlat azt mu­tatta, hogy a tojások helyének megváltoz­tatása -nagyon- előnyösen befolyásolja az eredményt. Az 5. ábra a (16) csibefiókot mutatja, 90 amely a csibéket veszi fel és amelyet, úgy mint a (11) tojáskeret, a (10) sínekre he­lyezünk. A fiók feneke eltérően az, ismert csibefiókoktól, -nem lyukasztott, hanem 1 el -j-esen zárt. Két hosszoldalán folyadékot fel- 95 vevő (17) tér van, amelyet befelé a (18a) válaszfalak határolnak. Utóbbiak, valamint a hátsó (18) fal kissé magasabbak. A (16) csibefiók akként működik együtt a (11) tojáskerettel, hogy a csibéknek a tojásból íoO való kibúvása előtt, a tojáskeretet közvet­lenül a fiókra helyezzük, hogy a kikelő csibék a (12) görgetőrudak közt a fiók fe­nekére csúszhassanak. A t-ojáskeretnek a csibefiókkal való kombinációja -oly kölesö- 105 -nö-s e Ír e tesz élést kíván meg, hogy a fiók csak a tojáskereltel együtt legyen kihúz­ható, amit a (16) fiók magasabb (18) hát­falával érünk el, amennyiben utóbbi, a fiók kihúzásakor a rajta levő lojáskeretet no kényszermozgásúan magával viszi. A rete­szelés állhatna természetesen pl. kampók­ból, vagy kiugrásokból, amelyek megfelelő kivágásokkal kapcsolódnak. E reteszelés azért szükséges, mert soha sem kél ki az 115 összes csibe és a később kikelő csibék ki­kelésekor és lecsúszáskor veszélyeztetve vol­nának. ha csak a fiókot húznók ki. Ugyancsak nem szabad a tojásokat köz­vetlenül a csibék kikelése előtt megforgatni. 120

Next

/
Thumbnails
Contents