110652. lajstromszámú szabadalom • Géperejű járművek rugózása

csuklónak a kerék függélyes rezgéseit és a kormányzási kitéréseket egyaránt fel kellett vennie. A találmány esetében ezzel szemben 5 ilyesmire nem kell tekintettel lennünk, minthogy a kormányzási kitérésekéi kor­mánycsap alkalmazásával már figyelembe vettük. A gömbcsukló tehát a lentebb megadótlól lényegcsen különböző célra 10 való. A csatlórúd és a lemezrugó különböző megerősítése a tengely csap tartón még azért is célszerű, mert a lemezrugóknál hátrányos gömbcsuklós kapcsolatot elke­lő rüljük, míg ilyen kapcsolat a csatlórúd számára közvetlenül alkalmas és előnyös is. A mellékelt rajz a találmány szerinti rugózást, nem-liajtolt kormányozható ke­rékkel kapcsolatban, példaképen tünteti 20 fel. Az 1. ábra a tengelycsap tarló és a keret összeköttetésének nézete. A 2. ábra ugyanannak í'elülnézete, ahol is a tengelycsap tar Lót, a lemezrugót, vala-25 mint a felső csallórúd egy részét a rajz világossága kedvéért elhagytuk. Az (a) tengelycsap tartót (1. ábra) a jármű hosszközépsíkjától kétoldalt a (cl) és (c,2; megerősítési pontokon a (b) ke-30 réthez erősített (c) lemezrugó és a (d) csuklópontban ágyazott, emeltyűszerű (f) csatlórúd révén függesztjük fel a keretre. A villaalakú tcngelycsaptartóban (2. ábra) ágyazzuk a (g) kormánycsapot, mely felső 35 végén a kormánycsapot a csatlórúddal összekötő csuklót képező (h) gömbben vég­ződik (1. ábra). A csap alsó végén van a szilárdan felékelt (i) csuklódarab, mely­ben a (k) harántcsapot alkalmas módon 40 a kormánycsap középvonalán kívül ágyaz­zuk; a (k) harántcsap köti össze a (c) lemezrugót a kormánycsappal, illetve a csuklódarabbal. A további (n) pótcsatló­rudat (2. ábra) a villaszerű tcngelycsap-45 tartó szárai közt elrendezeti és a kormány­csapon szilárdan vagy forgathatóan ágya­zott (p) villadarab útján kötjük a kor­mánycsaphoz; a villadarabot a pótcsatló­rúddal összekötő (o) csuklóban hossz- cs 50 harántirányban bizonyos (q) játékot (1. ábra), valamint (r) gumipárnát alkalmaz­hatunk, úgyhogy a (c) lemezrugólól és az (f) csatlórúdlól vezelelt lengelycsap­tartó mozgását az (n) pótcsatlórúd nem 55 akadályozza. Utóbbi egyútlal az (m) lök­hárítót működteti. Az (f) csatlórúd a (d) csuklóponton túl a jármű középvonala felé folytatódik és az (e) tekercsrugó révén a keretre tá­maszkodik. A csatlórúd, illetve az (c)rugó 60 löketét a rugó belsejében elhelyezett, elő­nyösen rugalmas (s) ütköző határolja. Amikor a jármű, illetve a kerék a ke­rethez képest rugózik, a rugózási munka a lemezrugóra és az (e) lekercsrugóra 65 osztódik eí. úgyhogy a haránlerőkre «js elcsavarodásra egyszerre igém'bevell le­mezrugó részben tehermentesül. A lemezrugó elrendezése a jármű hossz­középsíkjához lehetőleg közel, azzal az 70 előnnyel jár, hogy a keret torziós igénybe­vétele kisebb, még pedig annál inkább, minél közelebb hozzuk egymáshoz a (cl, c2) megerősítési pontokat. Határesetben a (cl, c2) pontok összeeshetnek, illetve 75 a rugót középső hossztengely körül csuk­lózhaljuk a kereten. Azzal, hogy az (e) rugókat szintén a hosszközépsík közelébe visszük, a (c, e) rugók hatása egymással ellentétes irányú 80 és így azok a keret kisebb hajlító igénybe­vételét eredményezik. A (c) rugó törése esetére pedig az a további előny adódik, hogy a kereket a törés után is kisegílésképen vezeti a (h, 85 d, ni. o) csuklós négyszög, amikor is a lökést az (e) rugó felveszi és az (f) csalló­rúd vége nem ütődik hirtelen az (s) ÜL-közőhöz. A rugózást a lemezrugóra és a csallórúd- 90 rugókra egyenlő arányban lehet eloszlani, de lehet az elrendezés olyan is, hogy a rugózás főrészét akár a iemezrugó, akár a csatlórúd-rugók veszik át. Az első csel­ben a keret mentesítését torziós erők alól 95 igen egyszerű és hatásos módon érhetjük cl, míg az utóbbi esetben különösen nagy a lemezrugó tehermentesítése. Az elrendezés természetesen hosszsíkok­ban lengő lemczrugóknál és csatlórudak- 100 nál, valamint hajtott vagy nem-haj tolt mellső, illetve hátsó tengelyekhez is alkal­mazható. Szabadalmi igenyelí; 1. Függetlenül vezetett kerekek rugózása, 105 különösen géperejű járművekhez, ahol is mindegyik kereket lemezrugó és csallórúd vezeti, amelyre .jellemző, hogy a csatlórúd is rugózott. 2. Az 1. alatt igényelt rugózás foga 11a- 110 losílási alakja. melyre jellemző a csatlórudal a kerethez képest rugóz­tató tekercsrugó. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt rugózás fo­ganatosítási alakja, melyre jellemző 115 a csatlórudal megtámasztó (e) rugó löketét határoló, előnyösen rugalma-

Next

/
Thumbnails
Contents