110374. lajstromszámú szabadalom • Teljesítmény-kapcsoló

— 3 — csak ehhez a körcsatornához csatlakoztathatjuk a kapcsolóíolyadékot a kapcsolókamrába visszavezető csövet is, A kiáramlási csatornát célszerűen a kapcsoló kamj rának ahhoz a végéhez csatlakoztatjuk, mely a megszakító szakasz kezdetét körülveszi, míg a kapcsolókamra fenekének azt a részét, amelybe a mozgó kontaktus nyitáskor bemegy, tömítetten zárjuk. ) Mindezeknél a megoldásoknál a záró folyadéktömegnek tehetetlensége következtében az a hatása, hogy a gáztömeg nyomása kezdetben bizonyos felső határt, elér. Az elzáró folyadéktömeg, a folyadékoszlop » magassága határozza meg a keletkező nyomás nagyságát. Bizonyos körülmények között előnyös, ha ezt a nyomást még mesterséges úton fokozzuk, pl. azzal, hogy a megszakítás helyét körülvevő gőzkamrát i expanziós kamraként alakítjuk, tehát oly eszközökkel látjuk el, melyek előre meghatározott mértékű gáznyomás elérésekor gázkibocsátó nyílásokat nyitnak. Mint kapcsolófolyadékot alkalmazhatunk vezető, vagy félig vezető folyadékokat, pl. vizet, amelybe szükség esetén szigetelő folyadékokat, pl. olajat, tetraklórszénanyagot vagy hasonló anyagot adagolunk. Igen nagy feszültségeknél a szigetelő folyadékok alkalmazása előnyös. A rajz a találmány szerinti készülék példaként! megoldási alakjait mutatja. Az 1. ábrában feltüntetett szerkezetnél kis keresztmetszetű (10) kapcsolókamrában van megerősítve a (11) kapcsolódarab, míg (12) a kapcsoló mozgó kontaktusa. A (10) kapesolókamrához csatlakozik a csőalakú (13) kivezetőcsatorna. A csatorna (14) spirálisban végződik, .melyből a gázokat a középrészhez csatlakozó (15) eső vezeti el. A kapcsolókamrában és a kivezetőcsőben kapcsolófolyadék van, melynek tükre (16) jelig ér. A kapcsolófolyádék a (21) csövön áramlik vissza, mely a (14) teret a (10) kapcsolókamrával köti össze. A 2. ábra ugyanezt a kapcsolót a le kapcsolási helyzetben mutatja. A kontaktusok szétválása után a kontaktusok között (17) fényív keletkezik, mely a kapcsolófolyadék egy részét elgőzölögtette. Az elgőzölogtetett folyadéktömeg gömbkeresztmetszetű. Gömbsapkaalakú végeit a rajzban (18) és (19) hivatkozási számokkal jelöltük. A gáztömeg nyomása a kapcsoló folyadékot csak vertikális irányban felfelé gyorsíthatja. A zárt (20) folyadéktömeg bizonyos sebességet vesz fel és ezzel a sebességgel áramlik a (14) spirálisban. Eközben az áramlás lamináris, tehát örvénylésmentes és mint zárt tömeg, irányítottan mo- 60 zog. Ennek következménye, hogy az expansió minimális ellenállások legyőzése közben megy végbe. Következőleg a térfogatnövekedés maximális lesz. A gáztömeg energiájának legnagyobb része expansiós 65 energiává alakul, vagyis a térfogat növeléséhez szükséges munkát a gáz belső energiája fedezi. Mivel súrlódási és tehetetlenségi ellenállások a leírt megoldásnál minimálisak, az expansió rendkívül gyorsan 70 megy végbe, úgy hogy a fényívből az időegységekben a fényív kioltásához szükséges mennyiségű energia elvonható. A ín- • lyadékdugattyú zárt ós jól tömítő tömeget képez és mozgási energiája következtében 75 még akkor is elmozdul az expansió értelmében, ha nyomáskülönbség a gyorsítás értelmében nem hat, vagyis, amikor a fényív árama a null értékhez közeledik és a gázképződés megszűnik. A folyadékéin- 80 gattyú leírt működése a kapcsoló kamrára szívóhatást gyakorol. Ennek következtében a váltakozó áramú fényív az áramnak a nullponton való átmenetekor megszakad. Kísérleti adatok szerint az ívfény ki- 85 oltása a legkedvezőtlenebb esetben az áram három félhulláma közben megy végbe. A mozgatható kontaktust célszerűen oly szerkezettel mozgatjuk, mely a kapcsolóelemet azonnal nagy sebességgel 90 vezeti, hogy a kontaktusok szétválásakor már hosszú megszakítási útat kapjunk. A 3. ábra másik kiviteli alakot mutat, amelynél a kivezető csatorna a, kapcsolókamrának ahhoz a részéhez csatlakozik, 95 mely a megszakító köz kezdeteit veszi körül. A lefelé nyitott kapcsoló kamrát (22) • köpeny veszi körül. (23) a helytálló kapcsolóelem, (24) a kapcsolórúd és (25) a 100 kapcsolókamra fedele. A kapcsolókamra alsó végéhez csatlakoznak a (26 és 27) kivezető csatornák, melyek mindegyike (30 és 31) gázelvezető csonkokban végződik. A kapcsoló folyadékot (33) csövek vezetik 105 vissza a kapcsolótérbe. A kapcsolófolyadék tükrét (32) szintjelzővel jelöltük. A (25) fedelet úgy képeztük ki, hogy annak a (24) kapcsolórúdat vezető szakasza aránylag hosszú, másrészt pedig a kapcsoló- 110 rúdnak az átmérője e hosszhoz képest kicsiny, úgy, hogy az áramlási ellenállás a fedél nyílásában rendkívül nagy, ha, a kapcsolórúd a nyílásban van. A kapcsoló kamrának az a része, amely felé a kap- 115 csolórúd nyitás közben elmozdul, a fentiek értelmében jól tömített. Különösen