110374. lajstromszámú szabadalom • Teljesítmény-kapcsoló

_ 4 — nagy az áramlási ellenállás ehelyütt, szemben a (25, 26) kivezető csatornák igen kis ellenállásával. Ennek következménye, hogy — úgy, amint azt a 4. ábrán mutat-5 juk, — lekapcsoláskor a kapcsolókamra felső részében gázmentes kapcsolófolyadékból álló (45) folyadékpániu képződik, amelyben a kapcsolórúd lekapcsolásakor elmozdul. Amint a váltakozó áram átmegy 10 a nullponton, a kapcsolórúd csúcsa előtt nagy átütési szilárdságú folyadéktömeg záródik, úgy, hogy a 3. és 4. ábrákban feltüntetett megoldásnál az ívfény megszakítása igen kedvező viszonyok között 15 megy végbe. Az ívfény újbóli meggyulását az a körülmény is megnehezíti, hogy a (45) folyadéktömegben lévő kapcsolóelem A'ége között folyadékfelszín fekszik. A mező sűrűsége azonban a folyadék felszí-20 nén kicsiny, úgy, hogy lényegesen nagyobb gyujtófeszültségre volna szükség. A kapcsolórúdat nem kell a kamrából teljesen kihúzni, hanem az megállhat a fedél nyílásában. 25 Az 5. ábra szerinti megoldásnál a kapcsolókamra a gőzképződés közben kezdetben zárva van. A kapcsolókamra falát egymásra rétegezett (34) gyűrűk és (35) lemezek képezik, melyeket (36 és 37) 80 csavarok fognak össze. A csavarok alsó végein (38 és 39) horgonyok vannak, melyeket a kapcsolókamra rétegezett falaival szemben (40 és 41) nyomórugók támasztanak ki. Ezek a rugók a kapcsoló 85 kamrát rendes körülmények között zárva tartják. Amint a kontaktusok szétválása után a kapcsolókamrában elegendő gáz keletkezett, a gáz nyomása legyőzi á (40 és 41) rugók nyomását. A gyűrűk és leme-40 zek egy helyütt szétválanak és szabaddá teszik a gyűrűalakú (42) hasítékot. Mivel ez a hasíték mindig a gáztömeg helyén van, a gáz a legkisebb ellenállás legyőzésével távozhatik a kapcsolókamrából. A 45 kamra mindig egy bizonyos túlnyomás elértekor nyílik, teljesen függetlenül attól, hogy mekkora a lekapcsolandó teljesítmény. Minden olyan áramerősségnél, amelyet a kapcsolónak üzemszerüen kell 50 megszakítania, a (43 és 44) folyadékdugattyúk gyorsításához szükséges tiilnyomás keletkezhetik, még mielőtt az expansió megindul. Ennél a megoldásnál is a (35) lemezek jól tömítik a kapcsolórúdat, úgy, hogy 5; ebben az irányban a gázkiáramlással szemben elegendő mértékű az ellenállás. A kapcsolórúd ennél a megoldásnál is gázmentes folyadékban mozdul el. Szabadalmi igények: 6 1. Teljesítménykapcsoló, melynek kontaktusai a megszakítási helynél kezdődő gázkiáramló nyílással ellátott kapcsolóedényben, a megszakítási helyet minden oldalról körülvevő folyadékban 6 nyílnak és melynél csak a gázáramlás útjában levő folyadéktömeg mozdulhat el, amelyre jellemző, hogy a gáznak és a folyadéknak oly közös, törésmentes csatornája van, amelyben a dugattyútestként továbbított folyadékot ii gázkiáramlási nyílások mellett elvezető eszközök vannak. 2. Az 1. igénypontban védett teljesítménykapcsoló változata, amelyre jellemző, 7 hogy a folyadékáram útja körcsatorna, melynek középrészéhez gázelvezető csatorna csatlakozik. 3. A 2. igénypontban védett teljesítménykapcsoló változata, amelyre a kiáram- 8 lott kapcsolófolyadékot a kapcsoló edénybe visszavezető csatorna a jellemző. 4. Az 1. igénypontban védett teljesítménykapcsoló változata, amelyre jellemző, í hogy a kapcsolóedényhez több, egyenként egy-egy folyadékdugattyút terelő csatorna csatlakozik. 5. Az 1. igénypontban védett teljesítménykapcsoló változata, amelyre jellemző, í hogy a megszakítási helyet a kapcsoloedény belsejében kapcsolókamra veszi körül. 6. Az 5. igénypontban védett teljesítménykapcsoló változata, amelyre jellemző, ( hogy a kapcsolókamra előre meghatározott nyomás elérése után nyíló expanziós kamra. 7. Az 1. igénypontban védett teljesítménykapcsoló változata, amelyet a kapcsolóedényben mozgó kapcsolórúdat a folyadékdugattyú irányától eltérő irányban vezető szervek jellemeznek. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.