110374. lajstromszámú szabadalom • Teljesítmény-kapcsoló

hogy a kapcsoló kamrából a külső térbe vezető áramlási útat úgy képezzük ki, hogy abban lamináris, tehát örvényme,n­tes és ellenállá&mentes íolyadékáram lé-5 tesüljön, másrészt pedig az áramlás útjá­ban a gázpárnákat teljes mértékben kikü­szöböljük. A folyadékból álló dugattyúk tehetetlensége azonban külön szerepet játszik, mert az azokban felhalmozott 10 mozgási energia az expamsio tovább­vezetéséhez az áramnak a nullponton való átmenetekor, tehát a legfontosabb pillanatban szükséges. A gáztömeg ener­giájiát, illetőleg ez energia egy részét, a 15 folyadék mozgási energiájává, a legkisebb veíszteséggel zárt és irányítottan mozga­tott folyadékdugattyú képzésével alakít­hatjuk át. Az energiát ily módon ia leg­jobb hatásfokkal hasznosíthatjuk az 2o expansióniak az áram nullpoaiiiján való átvezetéséhez. A találmány szerinti dispositióval elér­jük, hogy a gáztömegben lévő energia leg­nagyobb része térfogatot növelő munkát 25 végez és elkerüljük azokat az energiavesz­teségeket, amelyeket az örvénylések és fo­lyadékrészecskék gyorsítása igényelnek és amely energiát természetesen a térfogat növeléséhez nem hasznosíthatjuk. Az ösz-30 szes gyorsuló folyadékrészecskék, mint zárt dugattyú, abban az irányban mozog­nak, melyben az expansió végbemegy, kü­lönösen akkor, amikor nyomásesés már nincsen, tehát amikor a fényív árama csök-35 ken. Ilymódon a gáztömeg leggyorsabb expansióját és az expansiónak az áram nullponton való átmenetekor való tovater­jedését is biztosítjuk. A; találmány szerinti kapcsolóval tehát váltakozó áramok egy 40 félhullám alatt megszakíthatok, úgy hogy a gázképződés és így a kapcsoló igénybe­vétele nagy teljesítmények lekapcsolása­kor is minimális. Ezenkívül előnye az új kapcsolónak, hogy abban lényegesen keve-45 sebb kapcsolófolyadékot kell alkalmazni, mint az ismert folyadékkapcsolóknál. A kapcsolóban annak teljesítményétől füg­getlenül nem éghető kapcsoló folyadékokat is alkalmazhatunk. 50 A találmány szerinti kapcsoló egyik elő­nye az ismert szerkezetekkel szemben, hogy a kapcsolókamrát elzáró folyadék­dugattyú teljesen független a kapcsoló­elemek mozgásától és hogy a folyadék-65 dugattyú súrlódása gyakorlatilag zérus. Egyéb szilárd anyagokból készült dugaty­tyúknál a dugattyú mozgásakor súrlódá­sok és feszülések keletkeznek, különösen akkor, ha a dugattyú egyben a kapcsoló­elemek hordozója. Mivel a találmány sze- 60 rinti szerkezetnél a kapcsolókamra e záró­szerve függetlenül mozog a kapcsolóele­mektől, elegendő, ha a mozgatható kap­csolóelem csak a kamra belsejében mozog, tehát a kapcsolóelem megállítható anélkül, 65 hogy ezzel a expansiót befolyásolnék. Hogy a folyadékból álló dugattyú moz­gásai lehetőleg ellenállásmentesek legye­nek, minden olyan szerkezetet mellőzünk, melynél a folyadékdugattyú •mögött lég- 70 párna vagy jkeverőtér van, mint pl. az is­mert olajkapcsolóknál. Az ilyen terekben lévő gázokat ugyanis a kiáramló folyadék komprimálná. A találmány értelmében a kiáramlás útja egyenletesen megy át a 75 külső térbe, melyben alacsonyabb nyomás van, ,mint a kapcsolókamrában. A talál­mány szerint a kiáramlási útat kiképzésé­nél lig'y csatlakoztatjuk a kapcsoló kam­rához, bogv a folyadékdugattyú nem kö- 80 veti a kapcsolói'udat, hanem más irányban mozog. Ezzel elérjük, hogy a mozgathaió kanesolódarab, amelyen a fényív egyik pontja támad, az ionizált gázatmoszférá­ból kifelé jó dielektrikumba, nevezetesen 85 a gázinentes kapcsolófolyadékba mozog, ami a megszakítást elősegíti. Ez a kikép­zés azonkívül megnehezíti az ívfénynek, az áram nullponton való átmenete után, tijbóli meggyúlását, mert a kapcsolórúd 90 csúcsát ekkor .már nagyfelületű folyadék­elek troda helyettesíti. Az egészen vagy részben kapcsolófolyadékkal megtöltött kapcsolókamra fenekét, amelybe a kapcso­lórúd benyúlik, jól tömítjük, úgy hogy eb- 95 ben az irányban nagy áramlási ellenállá­sok vannak. A kamra e részében l'olyadék­tömeg van, amelybe a kapcsolórúd vissza­húzódik. Hogy a kapcsolókamrát elzáró folyadék- 100 tömeget a rá ható nyomás nagy sebesség­gel gyorsítsa, célszerű, ha a folyadéktö­megnek keresztmetszete kicsiny és ugyan­csak kicsiny tehetetlen tömege is. A kis tömeg előnyős tulajdoni-ágai különösen ak- 105 kor érvényesülnek, ha tág folyadéktar­tányban ég a fényív. amikor a képződött gáztömeget minden oldalról körülvevő fo­lyadék gyorsul fel. A kiáramlás útjába célszerűen az áram- 110 lást növelő eszközöket alkalmazunk. A ki­áramlási csatornát pl. csavar-, vagy spi­rális alakban hajlított csőből készíthetjük. A kiáramlási út végtelen körcsatornában is végződhetik, melynek közepéhez a gázo- 115 kat elvezető csatorna csatlakozik. Ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents