110351. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vezérlésű, változó sebességű közlőmű, különösen automobilokhoz

— 9 — ellentálló erőpárokat nem egyensúlyozzuk ki tökéletesen, vagy pedig, hogy a vissza -vivőrugókat úgy rendezzük el, hogy fe­szültségük az úttal változzék, vagy végül, 5 hogy ,azokat ferdén elrendezett emelők kar­jainak a közvetítésével hagyjuk hatni, — ami (következménykép aktiv nyomatéku­kat a pálya különböző pontjainak meg­felelően megváltoztatja — az összes többi 10 szabályozásokat is elérhetjük, amelyeket leírtunk, így pl. a többi között elérhetjük azt, hogy a karburátor fojtószelepje utjá­nak % részét megtegye, mielőtt a sebes­ségváltó beállítása megváltoznék és hogy 15 ezen beállítás változtatása a fojtószelep utjának hátralévő y4 részén menjen végbe. Azonban, ha a gyakorlati követelmé­nyek azt szükségessé tennék, úgy is eljár-20 hatnánk, hogy a sebességváltó összes lehe­tőségeit kimerítenők, mielőtt a karburá­tor nyílását megváltoztatnék, amit úgy érhetünk el, hogy egyszerűen megfordít­juk mindazt, amit fentebb a karburátor >5 vezérlésére vonatkozólag a sebességváltó vezérlésével kapcsolatban mondottunk, olykép, hogy a V-alakú himbát fordított értelemben rendezzük ei. Fentebb láttuk, hogy egy teljes kioldó-50 szerkezet nem csupán a sebességváltó ki­oldószierkezetéből és a kapcsoló kioldó­szerkezetéből állhat, hanem az magába foglalhat még egy kikapcsolást kioldó szerkezetet is. 15 A 4—10. és a 21. ábrák szerinti szerkeze­tekből kivehető, hogy egy ily teljes kioldó­szerkezet nagy egyszerűséggel és az 1. ábrabelinél kisebb térfoglalású kivitelben képezhető ki. 0 Avégből, hogy közönséges regulátort mint egy ilyfajta kioldószerkezet vezérlő­szervét használhassunk, egy „köralakú himbá"-nak nevezett (13) himbát alkal­mazhatunk. amely a (25) regulátor hatását 5 a három részleges kioldószerkezetre szét­osztja. Ez a szerv nagyobb léptékben a 4. és 5. ábrákon van feltüntetve. Ebben az esetben a (25) regulátor tetsző­leges szerkezetű lehet; a centrifugális 0 erőt, .amelyet a regulátor kifejt, egyetlen (29) ütköző veszi fel. Ez csuklóban, pl. gömbcsuklóban végződik, amely körül tet­szőleges módon és bármily értelemben egy (13) tárcsa fordulhat el. Ez a tárcsa három 1 excentrikus (13a, 13b és 13c) csappal van ellátva, amelyek a tárcsa felületén pl. egyenoldalú háromszög három csúcsának megfelelően vannak elosztva. Ez esetben a centrális csuklónak a nyomása egyenle­tesen oszlik el a három csap között. 60 Másféle szétosztás elérése végett a csa­pokat más elrendezésben is alkalmazhat­nék. Bár ez a himba különleges alakú, mégis könnyen belátható, hogy egyik csapjának 65 a mozgása nincs befolyással a többieknek a helyzetére és az erők eloszlására az eset­ben, ha a (13) tárcsa szöghajlásai arány­lag csekélyek. Ez az elrendezés tehát a (29) nyomórész- 70 nek centrális nyomását pontosan elosztja a három csap között, bármiyen legyen is azoknak relatív elmozdulása. A három rész kioldószerkezetét tehát pl. párhuzamos síkokban és ugyancsak pl. 75 függélyesen rendezhetjük el. A 6. ábrán a (7—7) sík pl. a sebesség­váltó kioldószerkezetéhez tartozik, amely a 7. ábrán részletesen van feltüntetve. A (8—8) sík pl. a kapcsoló kioldószerke- 80 zetéhez tartozik, amely a 8. ábrán van részletesen feltüntetve. A (9—9) sík pl. a kikapcsolás kioldó­szerkezetéhez tartozik, amely részletesen a 9. és 10. ábrákon van feltüntetve. §5 Eltekintve az emelők alakjától, amelye­ket itt nem szükséges háromágú T-alak­ban kiképezni, itt könnyen fellelhető a két első (21a) és (21b) kioldószerkezetre vonatkozólag az előzőkben már leírt mű- 90 ködés, mimellett a sebességnek az a része, amely ezek részére van meghatározva, (13a)-ban vagy (13b)-ben hat és az ellen­tétes, változtatható hatású rugó a (31) liimbára hat, mint az oldalról nézve a 6. 95 ábrán, végnézetben pedig a 7. és 8. ábrá­kon látható. A 7. ábra ugyancsak oly szerkezetet mu­tat, amely lehetővé teszi, hogy a sebesség­váltó kioldószerkezetét tökéletesen hozzá- iqq alkalmazhassuk oly sebességváltókhoz, amelyeknél a különböző kombinációk vi­szonya tetszőleges lehet, míg az 1. ábrán feltüntetett szerkezet, amelynél a két (34) és (38) emelő átlapolása állandó, oly se- 105 bességváltónak felel meg, amelyeknél ez a viszony pontosan geometriai haladvány­nak megfelelő. Az első esetben célszerű a (34) és (38) emelők érintkezési pontjait görgőkkel sze- 110 relni fel olymódon, hogy az emelők egyi­két, pl. a (38) emelőt, egy fixpont körül forgatható (38a) kétkarú emelőn rendez­zük el, s ezzel a két emelő egymást való átlapolásának mérvét abnormális ellen- 115 állás nélkül változtathatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents