110335. lajstromszámú szabadalom • Ékszorítós csatt, szalagok hatásos hosszúságánakváltoztatására különösen nadrágtartókhoz

Megjelent 1934. évi jvilius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI J|j|jjK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110335. SZÁM. — I/i. OSZTÁLY. Ékszorítós csatt, szalagok hatásos hosszúságának változtatására, különösen nadrágtartókhoz. Di\ Steiner Leó gépszerkesztő Budapest. Pótszabadalom a 109261. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi február hó 1-je. E póttaláilmány a törzsszabadal ómmal védett csattnak olyan javítása, amely egyesíti magában a törzsszabadalomban leírt kétféle kivitel előnyeit. A póttaláilmány 5 értelmében ugyanis a két szorító elemnek közös fogódarabja van, mint a törzsszabadalom 3—6. ábráin feltüntetett kiviteli alaknak, de a közös, fogódarab két húzózászlócskában. végződik, amelyek ugyan-10 úgy kezelhetők, mint a törzsszabadalom 1. és 2. ábráin feltüntetett kiviteli alaknak külön-külön húzózáiszlócskái. Ezenkívül a póttalálmány értelmében a közös fogődarabot és annak zászlóvégződéseit 15 nem kell varrássál vagy szegecseléssel a csattra erősíteni, hanem csak egyszerűen a szorító elemek egy-egy hasítékába fűzni, ami nemcsak az előállítást teszi egyszerűbbé és olcsóbbá, hanem a használatban 20 elkopott fogódarab kicserélését is rendkívül megkönnyíti. A mellékelt rajz a javított csattnak három foganatosítási példáját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra hosszmetszete, ill. clől-25 nézete az egyik foganatosítási alaknak, amelynek szorító elerapárja és fogódarabja a 3. és. 4. ábrán elkülönítve láthatók. Az 5. és 6. ábra a második foganatosítási 30 alak hosszmetszete, ill. elölnézete, a 7. és 8. ábra pedig a harmadik foganatosítási alak részben metszett oldal-, ill. elölnézete. Ugyanúgy, mint a törzsszabadalom raj-35 zán (7), jéízi az éknyelvet, (8) az ékhüvelyt. (9) a szalagnak az éknyelv és ékhüvely között keresztülhúzott ágát, (10) a húzóhatásnak alávetett kengyelt, (11) a szalagnak a kengyeltől a esatthoz visszatérő és a (8) ékhüvely hez rögzített ágát, 40 (12) pedig az elülső nadrággombokra gombolandó fűzőket, amelyek a nadrág súlyát a (10) kengyelre és ennek közvetítéséveír a szalag két (9) és (11) ágára viszik át. Az 1—4. ábrák feltüntette foganatosí- 45 tási alakban a (7) éknyelvnek a (8) ékhüvely (16) kivágásába nyúló, csapszerű (15) nyúlványa szerepel menesztöként a két (7, 8) szorító elem között, ugyanúgy mint á törzszabadalom 1. és 2. ábráján feltün- 50 teteti, kivitelben. A közös fogódarabot alkotó (21) leffentyű, melyet legcélszerűbben bőrből, esetleg gumiból, megfelélő kelméből vagy más efféléből vágunk ki, középső részén szélesebb, mint a (22, 23) húzózász- 55 lócskákat alkotó végrészein, úgy hogy, ha a (22, 23) húzózászlócskákat átfűzzük a két (7, 8) szorítóelem előre hajló széleibe vágott (24) ill. (25) hasítékokon, a (21) fogódarab (26) és (27) kiugrásai a (24, 60 25) hasítékok két végénél ütközőket alkotnak. Ha a szalag hatásos hosszúságának rövidítése végett a (21) leffentyűt, a (23) zászlócskánál fogva, felfelé húzzuk, akkor 65 csak a (27) kiugrások működnek menesztő ütközőkként, úgy, hogy a (21) fogódarab közvetlenül csak a (8) ékhüvelyt viszi magával felfelé. A szorító meglazulása után a (8) ékhüvely, a (15) menesztő csapnál 70 fogva, a (7) éknyelvet is magával viszi. Viszont, ha a szalag hatásos hosszúságának növelése végett a (21) fogódarabot, a (22) zászlócskánál fogva, lefelé húzzuk, akkor csak a (26) kiugrások működnék 75 menesztő ütközőkként, tehát a (21) fogó-