110335. lajstromszámú szabadalom • Ékszorítós csatt, szalagok hatásos hosszúságánakváltoztatására különösen nadrágtartókhoz

darab közvetlenül csak a (7) éket viszi magával lefelé, míg a szorító meg nem lazul. Az 5. és (5. ábrák feltüntette foganatosí-5 tási alakban a végig egyenlő szélességű, közös (21a) fogódarab középső része (28) kivágásának falai olyan menesztő ütközőként szerepelnek, melyek a (28) kivágásba nyúló (19) í 11. (15) csapok révén a (23) 10 zászlócska felfelé húzásakor csak a (8) ékhüvelyrc, a (22) zászlócska lefelé húzásakor pedig csak a (7) éknyelvre hatnak közvetlenül. E csapok, melyeknek egyike (15) az éknyelvnek, másika (19) az ékhü-15 velynek nyúlványa, a szorító meglazulásáig az il'lető szorítóelem és a (21a) leffenlyű között, a szorító meglazulása után pedig a két szorító elem között szerepelnek menesztőlként. ' 20 Míg a leirt két foganatosítási alakban a (22, 23) húzózászlócskák lazán vannak a (24, 25) hasítélkokon átdugva, a 7. és 8. ábra feltüntette foganatosítási alakban olyan szorosan .illenek a (24, 25) hasíté-25 kokba, hogy széleiknek vagy lapjaiknak, vagy széleiknek és lapjaiknak a hasítékok falain való súrlódása nagyobb, mint a szorító meglazításakor a két szorító elem között legyőzendő súrlódás; a (21b) leffentyű 30 középső része pedig lazán fekszik a két (24, 25) hasi lék közö tt. így ütközők alkalmazása nélkül érjük el, hogy a (23) zászlócsfcára kifej lelt húzás csak a (8) ékhüvelyre, a (22) zász'lócskára kifejlett 35 húzás pedig csak a (7) éknyelvre származik át közvetlenül, hogy tehát a húzás mindenekelőtt a szorító meglazulásál idézi elő. A szorító meglazulása után a (7; éknyelvnek a (8) ékhüvely (161 kivágásába 40 nyúló (15) csapja a húzást az egyik szorító elemről a másikba közvetíti. Szabadalmi igények: 1. A 109261. számú törzsszabadalom 1. vagy 2. igénypontban védett ékszorítós csalt kiviteli alakja, melyre az a jel- 45 lemző, hogy a szorító elemek közös fogóclarabja oly leffentyű, amelynek ellentett végei a két szorító elem egyegy húzózászlócskájává vaunak kiképezve és a megfelelő szorító elem egy- 53 egy hasítékán úgy vannak keresztüldúgva, hogy mindegyik húzózászlócska. ha húzzák, súrlódás vagy ütközők révén, közvetlenül csak a megfelelő' szorító elemet viszi magával a szorító inegla- 55 zulása értelmében, míg a másik szorító elemet a húzott zászlócskával menesztett szorító elem csak a szorító meglazulása után. viszi magával.' 2. Az 1. alatt védett ékszorítós csalt fo- gy ganatosítási alakja, melyre az a jellemző, hogy a leffentyűiiek a zászlócskák tövénél kiugrásai vannak, melyek menesztökként hatnak. 3. Az 1. alatt védett ékszorítós csalt fo- gganatosítási alakja, melyre az a jellemző. hogy a leffentyű középső részén kivágás van., melynek falai a szorító elemeknek a kivágásba nyúló egy-egy csapjával rne nesz tök ként működnek együtt. 4. Az 1. alatt védett ékszorítós csatt foganatosítási alakja, melyre az a jellemző, hogy a leffentyű húzózásziócskái akként vannak a szorító elemek hasítékán szorosan átdúgva, hogy a leffentyű a kél hasíték között lazultan helyezkedik el és a zászlócskák súrlódása _ a hasítékokban nagyobb, mint a szorító meglazításakor a két szorító elem lcö- §0 zött legyőzendő súrlódás. ! rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.