110300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás őrlemények javítására és feldolgozására

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIHÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110300. SZÁM. — X/i. (X/j.) OSZTÁLY. Eljárás őrlemények javítására és feldolgozására. Tres Gyógyszer-, Vegyészeti Ipari és Kereskedelmi K. T. cég* Budapesten. Pótszabadalom a 108178. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi augusztus hó 3-ika. A 108178. számú törzsszabadalom tár­gya, eljárás az étkezési lisztek, mint búza-, rozs-, rizs-, burgonya-, szójabab-, tápióka-, keményítőliszt, stb. javítására, 5 mely lényegében azon alapszik, hogy a lisztek résztaképző anyagait a gabona­fajtákhoz nem tartozó növények hemi­eellulózdús magvainak őrleményeivel, vagy ezen magvak külön elválasztott ré-10 szeivel, vagy ezen magvak, vagy magré­szek kivonataival kiegészítjük, vagy a hiányzó tésztaképző anyagokat, ilyen ho­zagok hozzákeverésé vei pótoljuk. Egy elő­nyös foganatosítási mód szerint ezen el-15 járásihoz olyan növényi magvakat vagy a magvak endoszpermiumát használjuk, melyek az endoszpermiumban a hexoza­nok (mannánok vagy galaktánok) cso­portjába tartozó hemicellulózt tömör 20 masszaként tartalmazzák, mint pl. a mi­mózaceák vagy cesalpiniáceák és az ame­rikai kődiópálma (Phytelephas makro­carpa) vagy más csonthéjmagvú pálma­fajták képviselői. 25 A találmány szerint az őrleményeknek ilyen természetű javítása egynemű, for­málható tészták képzése és mindazon tulajdonságok tekintetében, amelyet a „süthet őség" fogalma alatt foglalhatók 30 össze, úgy érhető el, hogy az őrlemények­hez a szentj'ánoskenyérfa (Ceratonia si­liqua) magjainak csíranyagából, vagy a mimózaceák vagy cezalpiniaceák csoport­jába tartozó rokon növényfajták, pl. a 35 cercis-fajták (Cercis siliquastrum, Cercis canadensis és Cercis chinensis) csira-anya­giból vagy ezen magvak száraz síkér-r fehérjeiből durvára aprított, vagy őrölt formában hozzákeverünk. Ez az eljárás a­törzsszabadalom szerintihez hasonlóan 40 azon a megállapításon alapszik, hogy a csira-anyag proteinjei fizikai viselkedé­sükben és vegyi összetételükben a búza .síkér-proten jeivel (amelyek azonban ott nem a csira-anyag proteinjei fizikai vi- 45 selkedésükben és vegyi összetételükben a búza síkér-proten jeivel, (melyek azonban ; ott nem a csira-anyag alkatrészeiként fordulnak elő) a legnagyobb mértékben azonosak. 50 E hozagokkal nemcsak a jó lisztnek tészltáképző tulajdonságait és süt he tősé­gét sikerült javítani és kevésbé alkalmas liszteknek (mint pl. áipaliszt, zab- ós kukoricaliszt és az ezen lisztekből készült 55 liszt-keverékek) tésztaneműek és sütemé­nyek készítésére való alkalmasságát nö­velni, hanem velük olyan liszteket is al­kalmassá tehetünk erre a célra, melyek (mint a hüvelyesek lisztjei, rizsliszt vagy 60 burgonyaliszt) erre a célra egymagukban nem hsználhatók. Az említett növényfajták magvait egy hártya fedi, melynek eltávolítása után egy többé-kevésbé kemény, vastag réteg 65 tárul fel, mely a főképen hemicellulózok­ból álló endoszpermiumot alkotja. Ez a két lamellából álló endoszpermium egy sárga, néha zöld lemezkét takar, mely a mag csirarészét tartalmaza. A csira- 70 anyag az embrióból és annak szerveiből áll. A csira-anyag sikérproteinokban gazdag, ezzel szemben szénhidrátokban szegény, A szentjánoskenyérmag, vagyis az ú. a. 75 szentjánoskenyórfa (öeratonia siliqua)

Next

/
Thumbnails
Contents