110262. lajstromszámú szabadalom • Világító pisztoly

Megjelent 1934. évi jn lius hó 2-án . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110262. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. Világító pisztoly. „Danuvia" Ipari- és Kereskedelmi R. T. Budapest. A bejelentés napja 1933. évi íebruár hó 9-ike. A világító pisztolyok kellemetlen hátra­lökését többféleképen igyekeztek kikü­szöbölni. Így például a lövegeknél hasz­nálatos csőszájfékek mintájára a pisztoly 5 csövét a torkolata közelében hosszirányú résekkel látták el, hogy a kiáramló gáz ezek felületének ütközve csökkentse a hátralökést. A pisztoly súlyának növelése, valamint visszafutó závárzat alkalmazása 10 is egy-egy módj hátralökés csökkenté­sének. Mindezek, és egyéb ismert rendsza­bályok azonban nem tudták megszüntetni a hátralökés kellemetlen hatását, mely különösen a kezelő személy kezének gyors 15 kifáradásában nyilvánult meg. Az eddigi világító pisztolyoknál ugyanis a markolat tengelye közel 90c -ot zár be a csőtengely­lyel- így tehát a kifeszítve tartott kar hossztengelye a fegyver csőtengelyével 20 körülbelül párhuzamos. Ezért a kéz a pisz­toly hátralökési energiáját ütésszerűen kapja, vagyis rövid úton hatálytalanítja. A találmány szerinti világítópisztoly­nál a markolat egyenes és tengelye vagy 25 a csőtengely folytatása, vagy azzal pár­huzamos. Ezzel azt érjük el, hogy a kar a, pisztolyt nem támasztja ki mereven, miért is az lövéskor kilendülhet, tehát a hátralökési energiát jóval nagyobb úton 30 hatálytalanítja s így a ráható lökőerő is kisebb. Ily elrendezés mellett a pisztoly egyúttal igen egyszerű szerkezetűvé vá­lik, mindannak ellenére, hogy rugózott billenő csöve, önműködő kivetője, vala-35 mint közvetlenül a ravasszal működtetett, tehát mindenkor lövésre készen álló, biz­tosított elsütő szerkezete van. A pisztoly a töltény alkalmas elhelyezése mellett fél­kézzel is kezelhető (tölthető és zárható). tehát repülők, harckocsivezetők stb. ré- 40 szére, valamint egymásutáni gyors lövé­sek leadására is alkalmas. A töltényei ugyanis a kezelő jobboldalán, rugalmas keretben lehetnek tárolva. A félkezes mű­ködtetés azonban csak akkor történhetik Í5 gyorsan és megbízhatóan, ha elsütés után a pisztoly a balkéz segítsége nélkül nyíl­ható és üríthető. Az egyenes markolat le­hetővé teszi, hogy a pisztolyt, a kéz ter­mészetes tartása mellett, fekvő testhely- 50 zetben a talajra, lövészárokban állva a mellvértre, könyöklőre vagy általában a csőtorkolatra támasztva süthessük el. te­hát az a használatos indító töltetnél na­gyobb töltetű töltény kilövésére is alkai- 55 inas. A találmány szerint továbbá a ravasz közbeiktatott elemek nélkül, közvetlenül húzza hátra a gyúszeget, illetve feszíti meg ennek rugóját. Evégből a gyúszeg 60 középrésze szélesebb, mint mellső és hátsó vége. A középrész mellső vállával a két­karú emelőként kiképzett ravasz belső (a pisztolyban levő) karjának szabad vége kapcsolódhat, míg a középrész hátsó válla 65 rendszerint a gyúszegrugó hatása alatt álló alátéttárcsához szorul, a gyúszegrugó erejével szemben ható ellenrugó hatása alatt. Magát az alátéttárcsát nyugalmi helyzetben a markolatban a gyúszegrugó 70 felvételére kiképezett furat feneke tá­masztja alá. A ravasz megnyomásakor ennek belső karja hátrahúzza a gyúsac­get, majd lecsúszik a gyúszeg középrészé­nek mellső válláról, mire a gyúszeg a 75 rugójának hatására szabadon előreszökik és a töltényt elsüti. A gyúszeget időköz­ben összenyomott ellenrugó hozza vissza

Next

/
Thumbnails
Contents