110262. lajstromszámú szabadalom • Világító pisztoly
nyugalmi helyzetébe, melyben a ravasz belső karjának szabad vége önműködően ismét a középrész mellső válla elé kerül és ezzel a gyúszeget szándékolatlan előre-5 szökéssel szemben elreteszeli. Hogy a ravasz belső karjának vége lövéskor a gyúszeg középrésze elől kitérhessen, a ravasz forgáscsapját a ravaszban kivágott hoszszúkás hasíték ágyazza. A pisztoly nyitá-10 sát, vagyis a cső lebillejitését elzáró reteszt a ravaszhoz viszonyítva olyan helyen rendezhetjük el és úgy képezhetjük ki, hogy az a nyitószervével végzett kézi kioldásakor egyszersmind önműködően ellő reteszelje a ravaszt. Ilyenkor tehát a pisztoly nyitható, de el nem süthető. A ravasz megnyomásakor viszont annak külső (a pisztolyból kinyúló) karja akként fekszik a pisztolyzáró retesz elé, hogy azt 20 ekkor nem lehet oldani. Ilyenkor tehát a pisztoly elsüthető, de nem nyitható. Végül a cső önműködő lebillentését a nyitószerv meghúzásakor, valamint a kilőtt töltény hüvelyének kivetését a lebil-25 lentés vége felé, egyetlen rugó végzi; ennek hátsó végét a markolat ágyazza, mellső vége pedig a pisztolynak a csővel együtt lebillenő tokjára hat. A töltényhüvely előzetes meglazítását a lazító 80 végzi, mialatt a most említett rugó még nem terheli a kivetőszervet, úgyhogy a kivető a pisztoly nyitásakor nem súrlódik a fogantyú vele érintkező falához és így nem nehezíti a nyitást. 35 A mellékelt rajzok a találmány szerinti világító pisztoly egyik foganatosítási alakját pédaképen tünteti fel. Az 1. ábra a pisztoly függélyes hosszmetszete. A 40 2—5. ábrák metszetek az 1. ábra II—II-11 ül. IV—IV, illetve V—V vonala Rzerint. A 6. ábra oldalnézet. A 7. ábra alulnézet. 45 Az (1) csövet a (2) tokban besajtolással, beöntéssel, behegesztéssel vagy becsavarássál, stb. rögzítjük (1. ábra). A tokot a (3) csap a (4) markolathoz köti. E csap leörül a cső azzal a szöggel billenthető le, 50 : íeiyci a (4) markolat (a) síkja és a (2) tok (b) síkja bezár. A (3) csap a markolathoz köti még az (5) hűvel ylazítót is. A (2) tokban a (6) kivető a (7) szeggel és a (8) kivágással megszabott mértékben 55 liátratolható. E hátratolás két periódusban történik, és pedig: az első periódus a hüvely lazítása, a második periódus pedig a hüvely kivetése. A hüvely lazítását az (5) lazító végzi a cső lebillenésekor azzal, hogy a (6) kivetőt t;0 a forgástengelytől [a (3) csap középvonalától] a lebillenés folyamán mindjobban eltávolítja. A hüvely kivetése csak akkor kezdődik meg, amikor a cső a lebillenésnek nagyobb részét már megtette. Ekkor t>5 a (2) tok (9) nyílásába becsappanó (10) kivetőrugó a (6) kivető (11) falára mért ütéssel a kivetőt még tovább tolja. A cső billentését szintén a (10) kivetőrugó végzi, melynek mellső vége a (2) tok- 70 nak támaszkodik, hátsó végét pedig a markolat üregét elzáró (12) dugaszban ágyazzuk. Minthogy a kivetőrugó a cső lebillentésének legnagyobb részében a kivetőt nem terheli, a kivető fejrésze nyi- 75 fáskor nem súrlódik a markolat (13) falához. A (10) rugó eltörése esetén a cső lebillentését kézzel végezzük, amikor is a (6) kivető a töltényhüvelyt a csőből csak az (3) hűvelylazítótól megszabott mérték- gy ben tolja ki- miért is azt kirázással vagy kézzel távolíthatjuk el. A (14) retesz a (4) markolat hosszirányú (15) hornyában elcsúsztatható az (5) hüvelylazító hengeres szárára felhúzott (16) reteszrugó ellené- 85 ben, mely a reteszt állandóan elreteszelt j helyzetben igyekszik tartani. E célból (18) horogja a (2) tok (17) horgába kapaszkodik. Nyitáshoz a hüvelykujjunkkal hátrahúzzuk a (19) nyitószervet, rovátkás (20) 91 fülénél fogva (4—6. ábrák), mire a nvitószerv a (21) vezetékében hátrafelé csúszva (4. ábra), magával viszi a (14) reteszt (1. ábra); a horgok szétválnak és az (1) cső a (10) rugó hatására a (3) csap körül le- 95 billen. A (19) nyitószerv keskenyebb belső részét a (4) markolat oldalfalának (21) vezetékébe a bővebb (22) nyíláson át helyezzük be (7. ábra), miután a (2) tokot a. rajta levő alkatrészekkel együtt (hü- 1 0 , velylazító, kivető, retesz, reteszrugó) a (4) markolat (15) hornyaiba toltuk (1. ábra) s az a (14) retesszel a (23) horonyba nyúló (24) reteszfog útján kapcsolódott (7. ábra). A tok a rajta levő alkatrészekkel együtt szerelhető be és ki, mert a (16) reteszrugó együtttartja azokat (1. ábra). A (25) ravaszt a (4) markolat megfelelő résében a (26) csap rögzíti. A szögemelőként kiképzett ravasz (27) belső karja 111 nyugalmi helyzetben a (4) markolat (28) kivágásának mellső falára támaszkodik. A ravasz (29) külső karjára a (30) ravaszrugó akként hat, hogy a ravasz a rajzolt helyzetet igyekszik elfoglalni, tehát a (30) 11 rugó a ravasz belső karját nemcsak a cső-