110262. lajstromszámú szabadalom • Világító pisztoly

nyugalmi helyzetébe, melyben a ravasz belső karjának szabad vége önműködően ismét a középrész mellső válla elé kerül és ezzel a gyúszeget szándékolatlan előre-5 szökéssel szemben elreteszeli. Hogy a ra­vasz belső karjának vége lövéskor a gyú­szeg középrésze elől kitérhessen, a ravasz forgáscsapját a ravaszban kivágott hosz­szúkás hasíték ágyazza. A pisztoly nyitá-10 sát, vagyis a cső lebillejitését elzáró re­teszt a ravaszhoz viszonyítva olyan he­lyen rendezhetjük el és úgy képezhetjük ki, hogy az a nyitószervével végzett kézi kioldásakor egyszersmind önműködően el­lő reteszelje a ravaszt. Ilyenkor tehát a pisz­toly nyitható, de el nem süthető. A ra­vasz megnyomásakor viszont annak külső (a pisztolyból kinyúló) karja akként fek­szik a pisztolyzáró retesz elé, hogy azt 20 ekkor nem lehet oldani. Ilyenkor tehát a pisztoly elsüthető, de nem nyitható. Végül a cső önműködő lebillentését a nyitószerv meghúzásakor, valamint a ki­lőtt töltény hüvelyének kivetését a lebil-25 lentés vége felé, egyetlen rugó végzi; en­nek hátsó végét a markolat ágyazza, mellső vége pedig a pisztolynak a csővel együtt lebillenő tokjára hat. A töltény­hüvely előzetes meglazítását a lazító 80 végzi, mialatt a most említett rugó még nem terheli a kivetőszervet, úgyhogy a ki­vető a pisztoly nyitásakor nem súrlódik a fogantyú vele érintkező falához és így nem nehezíti a nyitást. 35 A mellékelt rajzok a találmány szerinti világító pisztoly egyik foganatosítási alakját pédaképen tünteti fel. Az 1. ábra a pisztoly függélyes hosszmet­szete. A 40 2—5. ábrák metszetek az 1. ábra II—II-11 ül. IV—IV, illetve V—V vonala Rzerint. A 6. ábra oldalnézet. A 7. ábra alulnézet. 45 Az (1) csövet a (2) tokban besajtolással, beöntéssel, behegesztéssel vagy becsava­rássál, stb. rögzítjük (1. ábra). A tokot a (3) csap a (4) markolathoz köti. E csap leörül a cső azzal a szöggel billenthető le, 50 : íeiyci a (4) markolat (a) síkja és a (2) tok (b) síkja bezár. A (3) csap a marko­lathoz köti még az (5) hűvel ylazítót is. A (2) tokban a (6) kivető a (7) szeggel és a (8) kivágással megszabott mértékben 55 liátratolható. E hátratolás két periódus­ban történik, és pedig: az első periódus a hüvely lazítása, a második periódus pedig a hüvely kivetése. A hüvely lazítását az (5) lazító végzi a cső lebillenésekor azzal, hogy a (6) kivetőt t;0 a forgástengelytől [a (3) csap középvona­lától] a lebillenés folyamán mindjobban eltávolítja. A hüvely kivetése csak akkor kezdődik meg, amikor a cső a lebillenés­nek nagyobb részét már megtette. Ekkor t>5 a (2) tok (9) nyílásába becsappanó (10) ki­vetőrugó a (6) kivető (11) falára mért ütéssel a kivetőt még tovább tolja. A cső billentését szintén a (10) kivetőrugó végzi, melynek mellső vége a (2) tok- 70 nak támaszkodik, hátsó végét pedig a markolat üregét elzáró (12) dugaszban ágyazzuk. Minthogy a kivetőrugó a cső lebillentésének legnagyobb részében a ki­vetőt nem terheli, a kivető fejrésze nyi- 75 fáskor nem súrlódik a markolat (13) falá­hoz. A (10) rugó eltörése esetén a cső le­billentését kézzel végezzük, amikor is a (6) kivető a töltényhüvelyt a csőből csak az (3) hűvelylazítótól megszabott mérték- gy ben tolja ki- miért is azt kirázással vagy kézzel távolíthatjuk el. A (14) retesz a (4) markolat hosszirányú (15) hornyában el­csúsztatható az (5) hüvelylazító hengeres szárára felhúzott (16) reteszrugó ellené- 85 ben, mely a reteszt állandóan elreteszelt j helyzetben igyekszik tartani. E célból (18) horogja a (2) tok (17) horgába kapaszko­dik. Nyitáshoz a hüvelykujjunkkal hátra­húzzuk a (19) nyitószervet, rovátkás (20) 91 fülénél fogva (4—6. ábrák), mire a nvitó­szerv a (21) vezetékében hátrafelé csúszva (4. ábra), magával viszi a (14) reteszt (1. ábra); a horgok szétválnak és az (1) cső a (10) rugó hatására a (3) csap körül le- 95 billen. A (19) nyitószerv keskenyebb belső részét a (4) markolat oldalfalának (21) vezetékébe a bővebb (22) nyíláson át helyezzük be (7. ábra), miután a (2) tokot a. rajta levő alkatrészekkel együtt (hü- 1 0 , velylazító, kivető, retesz, reteszrugó) a (4) markolat (15) hornyaiba toltuk (1. ábra) s az a (14) retesszel a (23) horonyba nyúló (24) reteszfog útján kapcsolódott (7. ábra). A tok a rajta levő alkatrészek­kel együtt szerelhető be és ki, mert a (16) reteszrugó együtttartja azokat (1. ábra). A (25) ravaszt a (4) markolat megfelelő résében a (26) csap rögzíti. A szögemelő­ként kiképzett ravasz (27) belső karja 111 nyugalmi helyzetben a (4) markolat (28) kivágásának mellső falára támaszkodik. A ravasz (29) külső karjára a (30) ravasz­rugó akként hat, hogy a ravasz a rajzolt helyzetet igyekszik elfoglalni, tehát a (30) 11 rugó a ravasz belső karját nemcsak a cső-

Next

/
Thumbnails
Contents