110172. lajstromszámú szabadalom • Vezetőszerkezet középütköző kapcsolók kapcsolófejeihez

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110112. SZÁM. Y/b. OSZTÁLY. Vezetőszerkezet középütköző kapcsolók kapcsolófejeihez. Knorr-Bremse Aktiengesellschaft cég1

Berlin-Lichtenberg* A bejelentés napja 1933. évi május hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi junius hó 15-ike A találmány vezetőszerkezet vasúti járművek középütköző-kapcsolóinaik kapcsolófejeihez. Hogy a kapcsolófejek, kanyarulatokban, 5 a középhelyzetből oldalt kilenghessenek, a járművek homlokharánttartóiban megfelelően széles kivágásokat rendeztek el és ezekbe keretalakú vezetőszerkezeteket építettek be, amelyeknek széles alapfelüle-10 teire a kapcsolófejek tengelyei támaszkodtak és amelyeken eltolódtak. A kapcsolófejek súlya folytán az oldalirányú elcsúszásukkal szemben támasztott súrlódási ellenállás tetemes és e tény 15 további folyományaként az oldalt kilengett kapcsolófejeket középhelyzetükbe visszahozó rugókat elég erősre kellett méretezni. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése. 20 Ezt a célt úgy érjük el, hogy a kapcsolófej tengelyét nem közvetlenül a keretalakú vezetőtok alapfelületére helyezzük, hanem a keretalakú tokban mozgatható, görgőkön szabadon futó külön tartóra. Ily 25 tartó elrendezése esetén aránylag gyenge visszahozó rugók is megfelelnek. A rajz a találmány szerinti szerkezet példaképeni megoldási alakját szemlélteti. Az Í0 1. ábra a vezetőszerkezetnek részben metszett felülnézete. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti függélyes középmetszet. A 3. ábra a 2. ábra C—D vonala szerinti 15 függélyes keresztmetszet. A jármű (1) homlokharánttartóján (1. ábra) a keretalakú (2) tok van rögzítve. Hátsó falának téglányalakú (3) kivágása, a jármű (1) haránttartójának korrespon:0 deáló kivágásával fedeződik (3. ábra) és a kapcsolófej (4) tengelye úgy megy át rajta, hogy a 2. ábra szerint középhelyzetből az előforduló legnagyobb kilengéseket kétoldalt elvégezhesse. A keretalakú (2) tok belső (5) alapfelületén oly (6) görgő- 45 kön, amelyeknek (7) csapjai nem forognak csúszó csapágyakban, a kapcsolófej (4 szárát vivő (8) tartófelület fut. A (6) görgők (7) csapjai számára bőséges (9) játékközök vannak a (8) tartó függélyes 50 (10, 11, 12, 13) falaiban (3. ábra), úgy hogy a (6) görgők és (7) csapjaik a (8) tartó oldalirányú elcsúszásánál szabadon mozoghatnak. A (8) tartón, a kapcsolófej (4) tengelye mellett oldalt kinyúló léealakú (14) 55 orrok (2. ábra) belső határoló felületei olyanok, hogy a kapcsolófej (4) tengelye oldalirányú kilengésénél helyzetét szabadon képes változtatni. A kapcsolófejnek a középhelyzetbe való 60 visszahozása a (15) rugóval történik. E visszahozó rugó végei fazékalakú (16) hüvelyekben vannak. A kapcsolófej (4) tengelyének középhelyzetében a (16) hüvelyek a (22) ütközőkre támaszkodnak, ame- 65 lyek forgóállvány nélküli járműveknél a keretalakú (2) tok alkatrészei. A csúsztatható (8) tartó és a (15) rugóhüvelyek, ez utóbbiak belső végein kiképezett karomvagy fülszerű (17) nyúlványok (1. ábra) 70 útján kapcsolódnak, melyek mögé a (8) tartó (18) nyúlványai fogódznak. Ha a (4) tengely balra tolódik, a (8) tartó jobboldali (18) nyúlványai menesztik a jobboldali hüvelyt, míg a baloldali a keretalakú (2) 75 tok falára támaszkodik. A (15) rugó tehát összenyomódik és — ha módot adunk neki arra, hogy ismét fesztelenné váljék — a (8) tartót és vele együtt a (4) tengelyt a középhelyzetbe vezeti vissza. 80