110168. lajstromszámú szabadalom • Emeltyű vasúti jelzők és váltók állítására és ezek függőségeinek átvitelére központi állítókészülékeknél

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. , MAGYAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110168. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Emeltyű vasúti jelzők és váltók állítására és ezek függőségeinek átvitelére központi állítókészülékeknél. Ganz és Társa villamossági-, gép-, wag-g-on- és hajógyár részvénytársaság- cég- Budapest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 18-ika. Vasútbiztosító-berendezések mechanikai állítókészülókeinél a kétkarú jelző állítá­sára, vagy pedig váltóknak a plusz vagy minusz-állásban való reteszelésére eddig 5 oly kettős 2X500 mm. láncmozgású emel­tyűk használtattak, amelyek tekintettel arra, hogy két emeltyűt helyettesítenek, két emeltyűkarral voltak kiképezve. Hasz­nálatosak ugyan az említett műveletek el-10 végzésére ú. n. középállású emeltyűk is, amelyek azonban csak cca. 250 mm. lánc­mozgást végeznek, ezeknél viszont reduk­ciókat létesítő további alkatrészeket kell a vezetékbe közbeiktatni. 15 Mindezen eddigi emeltyűk nagy hátrá­nya, hogy szerkezetüknél fogva szélesek, az emeltyűkészüléken az egykarú emel­tyűhez viszonyítva cca kétszer akkora he­lyet igényelnek, ami különösen akkor 20 szembetűnő, ha egy készüléken több ily emeltyűt kell felszerelni, melyekkel tehát több kétkarú jelző állításáról, vagy több váltónak kétirányú elreteszeléséről kell gondoskodni. Ez esetben ugyanis az állító-25 készülék az egykarú emeltyű normális 100 mm. osztásszélességének megfelelően any­nyiszor 100 mm.-el szélesebb, ahány ily emeltyű van s ez maga után vonja, hogy a készülék befogadására való őrbódát is 30 megfelelően szélesebbre kell építeni. Gyak­ran előfordul az az eset is, hogy egy meg­levő állítókészüléket további jelzők állítá­sára később újabb kettős emeltyűkkel kell kiegészíteni, vagy pedig egy váltót, mely 35 eddig csak egyirányban volt reteszelve, mindkét irányban kell reteszelni s ha ilyenkor a meglévő készüléken elegendő tartalékhely nem áll rendelkezésre, az ed­digi nagyszélességű kettős emeltyűket nem lehet felhasználni, holott a kiegészítés 40 esetleg lehetségessé válnék, ha az emel­tyűk az egykarú emeltyűkhöz hasonlóan csak fele szélességet igényelnének. Ezen­kívül a használt kettős emeltyűk a függő­ség átvitelét két szögemeltyűvel közvetí- 45 tették a központi készülékbe, ennek meg­felelően több alkatrészre, tengelyre, ki­lincsre volt szükség, ami a szerkezetet bo­nyolította. A találmánybeli emeltyűnél mindezen 50 hátrányok ki vannak küszöbölve olykép, hogy az emeltyű maga a készüléken csak egy helyet foglal el, tehát a 100 mm.-es osztásba helyezhető és úgy az egy-, mint a kétkarú jelzők állítását, vagy a váltó- 55 nak plusz-, vagy minusz-állásban való re­teszelését egyetlen emeltyűkarral és egy egyszerű, egy láncrovatékú koronggal, a központi készülékkel szemben való függő­ségét pedig egyetlen, végén különleges ki- 60 képzésű szögemeltyűvel létesíti. Az alábbiakban a találmány egy példa­képem foganatosítási alakjának leírása következik, mivel ennek ismeretében a ta­lálmány lényege az eddigi kétkaros emel- 65 tyűvel való összehasonlítás alapján köny­nyebben lesz kimutatható. A mellékelt .1, ábrán ezen példaképem kivitel oldal­nézete látható, a 70 2. ábra pedig ennek a vezérlő szerveken keresztül fektetett metszetét mutatja. A 3—10. ábrák az alábbiakban meghatáro­zott szerkezeti részeket ábrázolnak. A teljes emeltyűberendezést ezen ábrák 75 szerint (1) bak tartja, melyek ágyazásul

Next

/
Thumbnails
Contents