110002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél dezoxidálására

eszközölnünk és a műveleteket meg kell Rosszabbítanunk. Ezek szerint nem ismeretes olyan egyszerű, gyors és gazdaságos eljárás, amely 5 lehetővé teszi, hogy az acélban oldott FeO és MnO legnagyobb részét kiküszöböljük és hogy oxidált fémből kiindulva, nagyon gyorsan olyan fémet kapjunk, amely eléggé dezoxidálva van ahhoz, hogy a 10 végső adalékok (Si, Al, Ti, stb...) ,a lehető legkevesebb zárványt hozzák létre, tehát olyan acélt állítsunk elő, amely minőség szempontjából megfelel pl. az elektromos kemencében megmunkált acélnak. 15 A találmány különösen egyszerű és gyors eljárással alkarja ezt a feladatot megvalósítani és lényege, hogy a dezoxidálandó acéllal megolvasztott állapotban erélyesen keverünk olyan előzőleg meg-20 olvasztott salakot, iamely ia vasoxidokat a lehető legnagyobb mértékben oldja, tehát előnyösen kevés vasoxidot tartalmazó, savanyú salakot. A vasoxidok kioldását, minthogy ezzel az eljárással 25 oxidmentes acélt kapunk, a. ikövetkezők!ben szintén dezoxidálásnak fogjuk nevezni. A keverést úgy foganatosítjuk, hogy a fém és a salak részeinek a lehető legbensőbb érintkezését biztosítsuk. 30 Természetesen a salak folyékonyságát a lehető legnagyobb mértékben fokozzuk, hogy a fémmel való keveredését megkönynyítsiik. Mihelyt a rendkívül rövid időt igényelő 35 dezoxidáció végbement, a dezoxidált acélt, pl. dekantálással elkülöníthetjük az oxidtartalmúvá vált salaktól. A keverést tetszés szerint foganatosíthatjuk, a lényeg csupán az, hogy benső érint-40 kezést hozzunk létre az acél és a salak között. A keverést például úgy is végezhetjük, hogy a fémet kemencében vagy öntőedényben a megolvasztott salakra öntjük, vagy úgy, hogy a fémet és a salakot egy-45 idejűleg öntjük az edénybe vagy a kemencébe. Maga az öntési idő elegendő ahhoz, hogy a dezoxidáció végbemenjen. Ugyanezt az eredményt más eszközökkel is elérhetjük, pl. előnyösen úgy, hogy a megelő-50 zően megolvasztott fémet és salakot elektromos indukciós kemencébe öntjük és az elektromos mező segítségével a fémet heves mozgásban tartjuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen .55 feltételek mellett a mozgatás nagyon meggyorsítja a reakciót, amely a nagyon különböző sűrűségű két folyadék között lassan menne végbe, ha azok csupán két rétegben feküdnének egymás fölött. A megolvasztott salak keverése, amely az egyen- 60 súlyi állapot megbontása mellett a fémet minden pontján érintkezésbe hozza a salakkal, a fémek rendkívül alapos és gyors dezoxidáció ját idézi elő. Azt találtuk többek között, hogy a fentleírt tulajdonságú 65 megolvasztott salakkal való és egy percig sem tartó erélyes keverés elegendő volt ahhoz, hogy lágy és készakarva túloxidált fémben 0.06% Al hozzáadásával a buborékolással járó Co2

fejlődést megszüntessük, 70 vagyis a fémet megnyugtassuk, amely Al mennyiség az eddigi gyakorlatban általában azonos összetételű fémnek a megnyugtatására a lúgos elektromos kemencében foganatosított 1—2 óráig tartó dezoxidálás 75 és 0.3% Si előzetes hozzáadása után volt szükséges. Természetesen a megolvasztott savanyú salak vasoxidtartalma a dezoxidációval párhuzamosan növekedett. 80 Az elért eredmény egészen meglepő, jelentős és nem volt előre látható. A találmány teljesen új, rendkívül egyszerű és gyors módszer az acélok redukálására. 85 A találmány szerinti eljárással például Thomas-féle lágy fémből kiindulva alig néhány perc alatt, külső hő felhasználása nélkül és anélkül, hogy bárminő dezoxidáló anyagot adnánk hozzá, legalább olyan 90 mértékben dezoxidált acélt kapunk, mint a lúgos elektromos kemencében hosszú ideig dezoxidált lágy-acél, amelyhez már Si-ot adtak. Karburáit fém esetén ezzel az eljárással 95 nemcsak dezoxidációt érünk el, hanem azt is, hogy az acél csaknem az egész hozzáadott szénmennyiséget tartalmazza. Eddig nyugtatott fémről volt szó, de ilymódon öntésre szánt, nem nyugtatott fémet 100 is dezoxidálhatunk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására használt salakok összetétele igen tág határok között változhat, feltéve, hogy ezek a salakok nagyon kevés vasoxidot tar- 10t> talmaznak és így kioldhatják az acélban oldott vasoxidot; hatásuk annál erősebb lesz, minél nagyobb az oldóképességük a vasoxiddal szemben, tehát lényegileg minél savanyúbbak és fontos, hogy jól meg legye- 110 nek olvasztva, hogy bensően elegyedhessenek a fémmel. E célból cseppfolyósító anyagokat adhatunk a salakhoz,. A gazdaságosság szempontjából előnyös az oxidtartalmúvá vált salakokat ismét a, 115 salakolvasztó kemencébe adagolni és redn-