109916. lajstromszámú szabadalom • Hangosfilm, továbbá eljárás ilyen hangosfilm felvételére

— 3 — tása folytán el is vágódnék, akkor a hangírás fennmaradó szakaszában az amplitúdó így elvágott részének megfelelő rész mégis előfordul és így reprodukáltatik. 5 Az utóbb említett eljárás foganatosításánál a felvitelt úgy végezzük, hogy a különböző amplitúdók a hangnyom középvonalának mindkét oldalán e középvonaltól előre meghatározott legnagyobb távolságig 10 terjednek. Ha a hangírás amplitúdói közül egyesek e legnagyobb távolságnál nagyobbak, akkor az amplitúdók a felvitelnél több részre osztódnak, amelyek közül egyesek a tulajdonképeni hangírás folyta-15 tását képezik, míg ez amplitúdók további részei a tulajdonképeni hangírás mindkét oldalán kiegészítő hangnyomokat képeznek, amelyeknek a hangírás középvonalával párhuzamos különálló középvonalaik 20 vannak. Ennek elérésére a fénysugarak pályájában fekvő egyik ernyőnek háromszögű nyílását két vagy több háromszögű nyílásra osztjuk, vagy az ilyen nyílásokkal helyettesítjük; e nyílások egymás mel-25 lett foglalnak helyet és e nyílások összterülete előnyösen az előbb említett háromszögű nyílás területével egyenlő. A találmány további részletei az alábbiakban bemutatott foganatosítási példák-30 ból tűnnek ki, mimellett azonban megjegyezzük, hogy a találmány nem szorítkozik a példaképen leírt elrendezésekre és ez elrendezések üzemi eljárására, hanem ez elrendezések és eljárások sok tekintet-35 ben változtathatók, anélkül, hogy evvel a tulajdonképeni találmányi gondolattól eltérnénk. A rajz a találmány különböző foganatosítási példáit tüneti fel. Az 40 1. ábra hangfelvivő rendszer vázlata, a 2. ábra a film megvilágítására való hasíték és az 1. ábra szerinti rendszernél alkalmazott ernyő háromszögű nyílásának képe közötti viszonylagos helyzetet nagyított •45 léptékben mutatja. A 3. ábra az 1. ábra szerinti rendszerrel előállított hangírás részletét ábrázolja, A 4. ábra az 1. ábra szerinti rendszerrel előállított hangírás módosított alakjának 50 részlete. Az 5. és 6. ábra az 1. ábra szerinti rendszernél alkalmazható ernyő két különböző, háromszögű vagy részben háromszögű nyílásának képét mutatja. A 55 7. ábra az 1. ábrán bemutatott rendszerrel és olyan ernyő alkalmazásával készült hangírás részlete, amelynek a 6. ábrán bemutatott alakú nyílása van. A 8. ábra egy ernyő módosított háromszögű nyílásának képe. A 60 9. ábra a 8. ábra szerinti ernyő alkalmazásával készült hangírás részlete. Az 1. ábra szerinti rendszernél (S) tetszésszerinti, megfelelő rendszerű és alakú fényforrás. Az (Ll) optikai rendszer e 65 fényforrás képét az (m) tükörre vetíti. A felviendő hangoknak megfelelő mikrofonáram az (m) tükröt a vízszintes (o) tengely körül ismert módon rezgésbe hozza. A (B) ernyőnek egyenoldalú háromszögalakú (b) 70 nyílása van; e nyílás azoknak a fénysugaraknak pályájában fekszik, amelyek az (Ll) optika: rendszer útián az (m) tükrön öszszegyiiitődnek. Az (m) tükör előtt az (1) optikai rendszer van. Ez optikai rendszer 75 a (D) ernyőre a háromszögű (b) nyílásnak (b') képéi vetíti, amely (D) ernyő az (1) optikai rendszer és a jelzett nyíl irányában mozgó (F) film között van. A (D) ernyőben az (F) film harántirányával pár- 80 huzamos derékszögű négyszögalakú (d) hasíték van. A (d) hasítékon átmenő fénysugárnyaláb keresztmetszete trapézalakú és e fénysugárnyaláb az (L2, L3) optikai rendszer útján az (F) filmen úgy gyűjtő- 85 dik össze, hogy az e filmen harántirányú igen vékony fénysávot képez. Ha feltételezzük, hogy az (m) tükröt a felviendő hangrezgésekkel egyezően rezgésbe hozzuk, akkor a (D) ernyő síkjában 90 lévő (b') kép a film mozgásirányával párhuzamosan elmozdul és (b') kép e fel- és lefelé való mozgásának az a hatása, hogy a (d) hasíték megvilágított részének, azaz a (b') kép által fedett részének hossza a fel- 95 viendő hangok amplitúdóival egyezően változik. Az (F) filmen keletkező hangírásnak tehát a 3. ábrán bemutatott alakja lesz. Ha az (m) tükröt nemcsak a hanghullámoknak megfelelő áram hozza rezgésbe, 100 hanem azt ez áram egyenirányított része is vezérli, amely rész mindenkor olyan nagyságrendű, hogy a (d) hasíték és a (b') képnek (p) csúcspontja közötti távolság a felviendő hangrezgések legnagyobb ampli- 105 tudójával egyezően változik, akkor a hangírásnak a 4. ábrán bemutatott alakja tesz. Az a módszer, amellyel az említett egyenirányított áramot előállítjuk, általánosan ismeretes és ennélfogva azt itt rész- 110 letezni nem kell. Ha az egyenirányított áramot úgy szabályozzuk, hogy a (d) hasíték a (b') kép (p) csúcspontján kívül esik, ha hangok nincsenek, akkor a film a csöndes periódusokban nem világítódik 115 meg; ennélfogva kontaktmásolás útján a