109916. lajstromszámú szabadalom • Hangosfilm, továbbá eljárás ilyen hangosfilm felvételére

— 4 — felviteli filmről készült pozitív filmnek olyan hangnyoma lesz, amely a csendes periódusoknak megfelelő részein teljesen fényáthatlan. Ha van felviendő hang, ak-5 kor az egyenirányítót! áram változik és ezáltal a (b') kép a (d) hasítékkal szemben elmozdul úgy, hogy a (p) csúcspont e hasítékba, ill. e hasíték fölé vezetődik és pedig elegendő mértékben annak biztosítására, 10 hogy a íilm a hasítékon át a felviendő hang egész tartama alatt megvilágítódjék, azaz, hogy a (p) csúcspont elmozdulása legalább a felviendő hangnak megfelelő hangírás-rész legnagyobb amplitúdójával 15 egyenlő legyen. Annak elkerülésére, hogy kis amplitúdójú hangok a visszaadásnál levágódjanak vagy a megvilágításnál intenzitásváltozások lepjenek fel, a gyakorlatban cél-20 szerű a (b') képet a (d) hasítékkal szemben a fent megadottnál kissé, pl. 10—20%-kal nagyobb mértékben elmozdítani, vagy pedig a (d) hasítékot úgy elrendezni, hogy az a csendes periódusokban a (b') kép 25 határvonalain belül helyezkedjék el, úgyhogy .a hasíték szélességének kis törtrésze, pl. 5—10%-a a csendes periódusokban is megvilágítódik. Ez utóbbi esetben a íilm állandó, bár nagyon kis szélességben meg-S0 világítódik akkor is, ha hangok nincsenek, azaz a hangnyom a csendes periódusokban sem lesz egész szélességében fényáteresztő, hanem a hangnyom közepén állandó szélességű keskeny megvilágított sav lesz. 35 Az 5. ábra a (B) ernyő nyílásának módosított alakját mutatja. Nyilvánvaló, hogy a (p) csúcspont a (d) hasíték és a (b') kép relatív elmozdulása következtében e hasítékba jut, ha a hangerősség kicsi. Ez 40 esetben a (d) hasítékon keresztülmenó fénymennyiség a (b') képnek a (d) hasítékkal szemben való elmozdulásával nem arányosan változik, hanem a filmen összegyűjtött fényben zavaró inten-45 zitásváltozások lépnek fel. Ennek elkerülésére a (B) ernyő háromszögű nyílásának felső részét, az 5. ábrán bemutatott foganatosítási példa szerint, négyszögletesen képezzük ki, amely négyszögű résznek, cél-50 szerűen a (d) hasíték szélességével egyenlő (h) magassága van. Ha a (B) ernyő háromszögű nyílását kiegészítő négyszögű nyílás (h) magassággal jelzett képének felső széle a (d) hasíték határvonalain 55 belül mozdul él és így a hasíték fölött ideoda rezeg, akkor a megvilágított filmrészek szélességének változásait a film megvilágítási intenzitásának változásai helyettesítik, mimellett a hangnyomszélesség állandó marad. Minthogy a (b) ernyőnyí- 60 lás említett négyszögű részének képe a hasítékba vetődik, ha a felviendő hangok gyengék, ennélfogva a felvitel az intenzitás-eljárás szerint megy végbe mindaddig, amíg csak gyenge hangok vannak, ame- 65 lyek nem képesek a (b) nyílás négyszögű részének képét a (d) hasíték határvonalain kívül vezetni; ezzel szemben a felvitel különben, azaz ha a felviendő hangok erősek, az amplitúdó-eljárás szerint megy végbe. 70 Az 5. ábra szerinti (b') képnek (r) magassággal jelzett alsó négyszögű része a (b) nyílás alsó négyszögű részének felel meg, amely rész a háromszögű ernyőnyílásnak a (d) hasítékkal párhuzamos alapéléhez 75 csatlakozik. A (b) nyílásnak az (r) magassággal jelzett négyszögletes része biztosítja, hogy a film megvilágítása nem szakad meg, ha igen nagy amplitúdójú hangok lépnek fel. 80 Egyetlen (m) tükör helyett, amelyet a hanghullámok alakjával, valamint e hanghullámok erősségével egyezően rezegtetünk, két egymástól elválasztott tükröt is alkalmazhatunk, amelyek a fénysugarak 85 útjában egymás mögött foglalnak helyet és amelyek közül egyiket kizárólag a hanghullámok alakjának megfelelő mikrofonáram, a másikat pedig egyenirányított, a hangerősséggel egyezően változó áram 90 mozgat. Mindkét tükröt célszerűen úgy helyezzük el, hogy rezgési tengelyeik egymással párhuzamosak és a íilm mozgásirányára merőlegesek legyenek. Minthogy az utóbb említett tükör aránylag lassú moz- 95 gásokat végez, az olyan nagyra készíthető, hogy úgyszólván semmi fényveszteség ne legyen. A hang úgy is felvihető, hogy az (m) tükröt a hangrezgésekkel egyezően rez- 100 gésbe hozzuk, míg egyidejűleg a (B) ernyőt és ezzel a háromszögű (b) nyílást a íilm mozgásirányával párhuzamosan a hangerősség változásaival egyezően fel- és lefelé mozgatjuk. Ez eljárásnál az (m) tíik- 105 röt a mikrofonáram mozgatja, míg az említett áram egyenirányított része, pl. egy elektromágneses rendszert befolyásol, amely a (B) ernyőt mozgásba hozza. A fentiekben feltételeztük, hogy a (b) 110' nyílás egyenoldalú háromszögalakú. A háromszögű nyílás azonban tetszésszerinti, az egyenoldalú háromszögtől eltérő alakú is lehet, anélkül, hogy a találmánytól eltérnénk, feltételezve, hogy a (b') kép (p) 115-csúcspontja, ha az a (d) hasítékba elmoz-