109892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző fajta cukrok előállítására cellulóztartalmű növényi anyagokból

— 315 — több helyen szétszakad és a rálövelt cukoroldat a meleghordó közeggel nem jut érintkezésbe. Ezt a hátrányt úgy küszöbölik ki, hogy a felhevített olajat fesztele-5 nítőkészüléikbe vezetik, mielőtt az a bepárologtatókészülékbe lép. Ez a fesztelenítés pl. magasra helyezett, a légkörrel vagy vákummal kapcsolt edényben megy végbe, melylben az olaj a felvett illó anya-10 gokat leadhatja, úgy, hogy az olaj most már a bepárologtatókészülékbe való belépésekor egyenletesen elosztva áramlik. A bepárolt oldatot porlasztással szárítjuk ós eközben a még visszamaradt sósav-15 részeiktől megszabadul. Ekkor a pentozokat és hexozokat, anélkül, hogy észrevehető részük felbomlott volna, terjedelmes poralakban kapjuk. A légáramban való porlasztással járó gyors vizeltávolí-20 tás és sajveltávolítáis a cukor gyors töményedésót idézi elő; e körülmények között a sav nem hat hidrolizálólag, vagyis a víz bevezetése alatt nem hat bontólag, hanem kondenzáló anyagként és a mono-25 mer cukrokat polimeralakra hozza. Ez nemcsak a pentozok oldatainál történik; akkor is, ha lényegében hexoztartalmú cukoroldatoikat néhány százalék sósav jelenlétében, forró légáramban való 30 porlasztással szárítunk, az előzőleg monomer szénhidrát polimerszénhidráttá alakul át. E szénhidrátoknak tökéletes vízben oldhatóságuk folytán egyidejű nagy molekulasúly mellett, technikailag érté-35 kes tulajdonságaik vannak. E finom porok azonban még nehezen eltávolítható alakban lévő sósavmaradiványokat tartalmaznak ós igen csekély fajisúlyuk miatt kezelésük kényelmetlen. Mindkét hátrányt 40 utókezeléssel szüntethetjük meg. A finom elosztású szénihidrátport gáz áram, pl. levegő áramhatásának tesszük ki, melynek gőztartalma a telítettségi pont alatt van. Ilyképen a por gyorsan, erősen összezsu-45 gorodik és eközben, az előzőleg még lekötött klórhidrogént leadja. Légárammal való kezeléssel, amely az oldható anyagokat oldó anyagot tartalmaz, más esetekben is, az abszorbeálandó (elnyelendő) anya-50 gokra hasonló hatásokat érhetünk el. A pentozoknak és hexozoknak forró, hígított és utána hideg, tömény savval való feltárásakor, azonban ez utóbbi módszernél előkezelés nélkül is, az oldható szén-55 hidrátok mellett, főképen a növényi anyag fajtájától függő mennyiségű ecetsav is keletkezik. A találmány szériát ezt az ecetsavat a cellulóz feltárására hasznosítjuk és ilymódön a savszükségletet csökkentjük. Ezt úgy érjük el, hogy az 60 ecetsavat a feltárási folyamatba mindaddig vezetjük vissza, míg" töménysége erősen megnövekedik. Csakis akkor fogunk hozzá ahhoz, hogy az újonnan keletkezett ecetsav az eljárás alkalmas sza- 65 kaszában kiválasszuk és kitermeljük. Például tűlevelű fának tömény sósavval való elcukrosításakor a felhasznált száraz famennyiségnek körülbelül négy százaléka ecetsavvá alakul át. A sósavas 70 cukoroldatok, melyeket töményített sósavval való feltáráskor ismert eljárások szerint kapunk, kb. 30% cukrot és kb. 1.8% ecetsavat tartalmaznak. Ez oldatok bepárlásakor az ecetsav legnagyobb rész- 75 ben a sósavas párlatba megy át, amelyet HC1 gázzal való dúsítása után a feltáráshoz ismét visszavezetünk. Miközben a találmány szerint a fa-elcukrosítás ecetsavtartalmú sósav melléktermékét ilymó- 80 don, egy bizonyos időn át, ismét új famennyiségek feltárására használjuk fel, oly feltáró folyadékokat kapunk, melyeknek ecetsavtartalma fokozatosan mindig nagyobb lesz. Az ecetsav (úgy találták), 85 a sósav feltáróképessegének fokozásához hozzájárul, és pedig úgy, hogy az oldatban levő 4 rész ecetsavra, az egyébként a feltáráshoz szükséges töménységben 1 rész klórhidrogént takaríthatunk meg. Ha 90 például az ecetsavat 12%-os sulytöménységre hoztuk, ekkor e savnak emellett csak 37 súlyszázalék HCl-t kell tartalmaznia azért, hogy feltárás közben ecetsavtól mentes, 40%-os sósavval legyen 95 egyenértékű. így a feltáráshoz szükséges klórhidrogénfogyasztás a körfolyamatban egyébként lévő HCl mennyiségnek kb. 8%-ával csökken. Azonkívül a cukoroldatok, melyek a feltáráskor keletkeznek, 100 HCl-ben lényegesen szegényebbek, mint egyébként. Ezáltal tartósságuk és ez oldatok bepárologtatásakor a cukor állandósága lényegesen megjavul. Ha azt az állapotot elértük, hogy a 105 feltáró oldatban a legkedvezőbb ecetsavmennyiség van jelen, akkor megkezdjük az újonnan feltárt anyagból hozzájövő ecetsavnak a körfolyamatból való mindenkori kiiktatását. Ezt az ecetsavat pl. 110 azon párlatból távolítjuk el, amely a facukoroldatok bepárlásakor frakcionált lepárlással áll elő. Az ecetsav egy részét a cellulóztartalmú anyagok el nem cukrosítható ré- 115 szei kötik le, mivel a lignint az erős ecetsavtartalmú sósav részben acetilezi. Ez