109892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző fajta cukrok előállítására cellulóztartalmű növényi anyagokból
— 315 — a ligninnek bizonyos alkalmazási céljai' nál különleges előny. Azonban a benne lekötött ecetsavat le is választhatjuk, pl. 2%-os sósavval, nyomás alatt 110—120°-on 5 való hevítéssel. A, famaradéknak ez a mellékreakciója az eljárás alkalmazhatóságát korlátozza. Szükséges tehát, hogy az ecetsavat, miután az a feltárásra legkedvezőbb tö-10 ménységet elérte, a körfolyamatból eltávolítsuk. Ezt előnyösen azzal köthetjük egybe, hogy a sósavat, amely az eljárás folyamán vízzel felhígult, ettől a fölös víztől megszabadítjuk. E két rendszabály 15 egyesítésével, nevezetesen egyfelől a folyamat alatt dúsított ecetsav felhasználása mellett való feltárással és másfelől ezen ecetsavnak gazdaságos és hasznosítható leválasztásával, az eddig alkalma-20 zott cukrosítóeljárásokkal szemben lényeges haladást érünk el. Azért, hogy az ecetsavat megkapjuk és hogy a felvett vizet a sósavból eltávolítsuk, a vizes oldatot vizet lekötő folya-25 dékkal hozzuk össze, pl. tömény klórkalciumlúggal vagy kénsavval, miközben ezeket a találmány szerint két egymással közlekedő térben helyezzük el. Az egyik térben a vizes oldat a vízfelvevőközegbe, 30 az „abszorbensbe lép". E térben a hőmérsékletet úgy állítjuk be, hogy lényegileg csak klórhidrogéngáz távozzék el. Az abszorbens a felvett vízzel azután a második térbe folyik, ahol abból magasabb 35 hőmérsékletre való melegítéssel vizet és ecetsavat párolunk le. A vizes oldatnak az egyik oldalon való bevezetésével és az abszorbensnek a másik oldalon való töményítésével az oldószernek oly körfolya-40 mata keletkezik, mely minden szivattyúzást feleslegessé tesz. A rajz 1—2. ábrái az eljárás foganatosítására való készüléknek kétféle kiviteli alakját mutatják. 45 A készülék mindkét A—B terét alul R—RÍ cső, felül pedig az előnyösen U-alakú (TT) cső köti össze. E terek 1.6 fajsúlyú klórkalciumoldattal vannak megtöltve. Mindkét sav vizes keveréke az (S) 50 gyűjtőitartályból az (s, s') csövön és (H) csapon át alul a (A) térbe folyik. 130— 135° hőmérsékleten a klórhidrogén gázalakban a (g, g') vezetéken a (K) kondenzátorba távozik. E kondenzátorban, il-55 letve sűrítőben a magával ragadott víz 38—40%-os sósav alakjában lecsapódik és azt a (V) edénybe eresztjük, míg a fölös gázt a (Q) abszorbeáló edény veszi fel. A most hígított klórkalciumlúg (U) csövön át a (R) térbe áramlik és abban kb. 150°- 60 ra felhevül. A, víz és az ecetsav a {w, w') vezetéken át a (K') sűrítőbe és (V') készlettartályba távozik. A klórkalciumlúg, ezen koncentrálása közben megnövekedett fajsúlya folytán, lefelé folyik és (R, R') 65 csövön át az (A) térbe jut. Azért, hogy az ecetsavnak a sósavtól való elválasztását tökéletessé tegyük, előnyös, a rajz 2. ábráján feltüntetett vázlat szerint, az (U) vezetékbe (F) közbe- 70 eső tartályt iktatni, amelyben a hígított klórkalciumoldat a magával vitt klórhidrogénmaradékot még a (t, t') vezetékbe leadhatja. Továbbá az (a, a') vezetékbe a kihajtott klórhidrogéngáz számára (W) 75 hőkicserélőit és (K) sűrítőt iktatunk. Itt a magával ragadott víz lecsapódik, amely kevés ecetsavat tartalmazhat és az (E) elválasztótartályból az (A) férbe folyik viszsza, miközben (e, e') vezetéken át a ké- 80 szüléket csaknem teljesen száraz klórhidrogéngáz hagyja el. Ha oly vizes oldatból indulunk ki, amely 27% klórhidrogént és 9% ecetsavat tartalmaz, akkor ilymódon az alkalmazott 85 klórhidrogén 98.8%-át száraz gáz alakjában és az alkalmazott ecetsavnak 96.3%-át oly vizes oldatban kapjuk, mely a HCl-t csak nyomokban tartalmazza. Az ecetsav dúsításával vagy anélkül 90 történő feltáráskor, a cukrosítással egyidejűleg, a fából színező anyagok is kioldódnak és ily színezőanyagok részben utólagosan a cukorból is képződnek. Az • utána következő bepárlás és forró lég- 95 áramban való porlasztás további alkalmat nyújt arra, hogy a cukorból, leginkább barna festékanyagok képződjenek. Ezek ugyanúgy oldódnak a vízben, mint ! > a cukorfajták és csakis sok színtelenítő- 100 anyag felhasználásával távolíthatók el. A cukor oldat oknak, illetve a szárazon kiválasztott és ismét feloldott cukornak különleges utókezeléssel sikerül a festőanyagok legnagyobb részét oldhatatlan alakba 105 átvinni és szűréssel eltávolítani. Ez sikerül, ha 10—40% töménységű cukor oldatokat kis mennyiségű savak jelenlétében hevítünk. E közben a hevítés tartama és foka a cukor-töményiséghez viszonyított no savtartalomtól függ. így pl. 20% cukrot és 2—3% sósavat tartalmazó oldatokat egy órán át forrásig hevítünk. Ha a savtartalom lényegesen csekélyebb, pl. 0.5%! , akkor az oldatokat nyomás alatt 130°-ra kell he- 115 víteni és akkor már néhány perc múlva a festőanyagokat oldhatatlan alakjukba
