109878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arzénsavas sók közvetlen előállítására arzénszulfidos nyersanyagokból
- 2 -más vegyületét) olyan fölöslegben adjuk a pörkölendő arznészulfidos nyersanyaghoz, amennyi a nyersanyagban foglalt arzén megkötésén kívül még a pörkölés folytán 5 keletkező SO2 és SO3 lekötésére is elég. Ilyen feltételek mellett, különösen akkor, ha az alkalmazott fémoxid erősen bázisos jellegű, a pönkölési gázolt nem visznek többé magukkal arzéntrioxidot, vagy leg-10 alább is nem számottevő mennyiségben, így pl., ha az; arzénszulíidos nyersanyaghoz kellő mennyiségű kalciumoxidot vagy kalciuinkarbonátot adagolunk, a nyersanyag arzéntartalma gyakorlatilag teljes 15 egészében kalciumarzenáttá alakítható át. A találmány szerinti eljárás némely arzénszulíidos nyersanyag esetében minden további nélkül alkalmazásba vehető, a legtöbb esetben azonban ajánlatos a 20 nyersanyagnak a pörköléshez, való előkészítése. Ha ugyanis a nyersanyag jelentős mennyiségű fémszulfidokat tartalmaz, a pörköléskor keletkező S02 és, S03 megkötésére túlságosan nagy mennyiségű 25 mészre vagy egyéb bázisos adalékra volna szükség. Ez a helyzet áll , fenn pl. egyes enargitot (ortoszulfarzénsavas rézvegyületet) tartalmazó pirites, ércek feldolgozása esetén. Az előkészítés lényegileg, ab-80 ból áll, hogy az, arzént a. többi kísérőanyagtól kénvegyületek alakjában különválasztjuk. A különválasztás akár nedves, akár száraz úton történhetik. 35 A nedves út abból áll, hogy az enargitos vagy egyéb szulfoarzénes érceket pl. alkálihidroxid vagy alkáliszulüdlúgok hatásának, tesszük ki s a keletkezett arzéntiovegyületeket vízzel kilúgozzuk. A lúg-40 zást esetleg közvetlenül is végezhetjük alkalmas oldószerekkel, pl. alkálihidroxid vagy alkáliszulfid vizes oldataival. A kapott lúgokat beszárítjuk és beszárítás után valamely erős bázissal, pl. mésszel 45 elegyítve pörköljük. A kapott lúghoz a báziso® anyagot, pl. alkáliföldfémoxidokat természetesen már a beszárítás előtt is hozzáadhatjuk. A száraz eljárás szerint az enargitos vagy egyéb szulfoarzénes érceket levegő kizárása melletti desztillálásnak vetjük alá, amikor is az arzén elemi kén kíséretében, szulfidok alakjában száll át. Ezután a lehűtött, szálladékból az arzén,szul-55 fidokat a kéntől különválasztjuk, majd fémbázisokkal, pl. mésszel elegyítve pörkölésnek vetjük alá. Az arzénszulfidokat a kéntől célszerűen nem kénoldó, hanem olyan szerekkel választjuk el, amelyek oldják az arzén- 60 szulfidokat, a ként ellenben nem, vagy csak kis mértékben. Alkalmas oldószereknek bizonyultak pl. ammónia-, ammoniumkarbonát-, szódaoldatok stb. Ammónia alkalmazása könnyű vissz,anyerhetése foly- 65 tán előnyös, bár kevés ként oldatba hoz. Szóda- vagy ammoniumkarbonátoldatok a ként nem oldják. Ammoniás oldáskor az arzénszulfidok szulfoarzéiisavas és oxiszulfoarzénsavas ammónium alakjában 70 mennelk oldatba; az elemi kén igen finom por alakjában mariad vissza. Az < egyébként ugyancsak könnyen visszanyerhető kénoldószerek alkalmazása kevéssé ajánlatosnak jbizonyult, mert a kén |részben 75 oldhatatlan módosulatban van jelen, részben pedig, az üveges arzénszulfid ként zár magába. Az ammoniás oldás hidegen is történhetük, amikor is a kénnek kb. 3%-a oldódik. Az oldás melegen gyorsabban 80 megy végbe, a meleg ammónia oldal azonban több. kb. 7% ként old. Az ammoniás oldatból az ammónia, az arzénvegyületek visszamaradása mellett, minden további nélkül kiűzhető. Célsze- 85 rűbb azonban úgy eljárni, hogy az ammoniás oldatba az ammónia kiűzése előtt máris beadagoljuk a szükséges mennyiségű bázist, pl. mésztej, alkálilúg, alkálikarbonát, ólomoxid, rézoxid, mészkarbo- 90 nát stb. alakjában és ezután űzzük ki az újabb oldásra visszavezethető ammóniát. Az utóbbi eljárás azért előnyös, mert így az ai'zériszulfid-fémoxid-elegyet mindjárt abban a benső keverék alakjában kap- 95 jnk meg, amelyre a pörkölés! művelet minél eredményesebb lefolytatására amúgy .is szükség van. Akár nedveis, akár száraz úton történt is az arzén-kén-vegyületeknek kiválasz- 100 tása a kiindulási nyersanyagból, a pöxkölési művelet minél célravezetőbb lefolytatására ajánlatos a pörkölési elegyet lehetőleg laza, a levegő számára könnyen átjárható porszerű alakba hozni és az egész 105 pörkölési művelet alatt ilyen állapotban tartani. Az elegy kavargatásával elősegíthető ,az, oxidálódás egyenletes lefolyása. Egyébként a pörkölés folyamán a hőmérséklet lassú fokozatossággal emelendő, no nehogy helyi túlhevülések és olvadások álljanak elő vagy pedig arzén-szulfid, illetve arzéntrioxid-gőzök keletkezzenek, amelyek a pörkölési gázokkal elszállva. egyébként elkerülhető veszteségeket okoz- 115 nának. A pörkölés maradéka, a használt fémoxid arzenálján kívül, természetesen még
